Nagysikárló
Nagysikárló település Romániában, Máramaros megyében.
| Nagysikárló (Cicârlău) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Nagysikárló |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 437095 |
| SIRUTA-kód | 107671 |
| Népesség | |
| Népesség | 1993 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 19 |
| Népsűrűség | 26,57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 75 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 41′ 30″, k. h. 23° 24′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 30″, k. h. 23° 24′ 14″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Máramaros megyében, Nagybányától nyugatra, a Szamos folyó mellett fekvő település.
Története szerkesztés
A település régen a meggyesi uradalom-hoz tartozott, és annak sorsában osztozott, de később gróf Károlyi Sándor kapta meg.
1810-ben a Károlyiak mellett a báró Wesselényi, Szeleczky, Vankay, Darvay, Kengyel, Korda, Horváth és Nagy családok voltak birtokosai.
A 20. század elején nagyobb birtokosa gróf Károlyi Lajos volt.
A Sikárlói völgy az Ilobai völgy folytatása, ahol nagyobb aranytartalmú erek voltak találhatók.
A környező hegyek híres bortermő helyek voltak.
A 20. század elején Sikárló határához tartoztak a Csonkás Ptyetris szőlőtelep, Kolymán, Ptyiklós szőlőtelepek, Károlyitag, Solltag, és a Brachfeld-féle, és a Geroldi társaság aranybánya telepek, majorok,
Egy 1493-ból származó határjáró oklevél Sikárló mellett említi Thamasfalwa községet is, mely akkoriban a szinéri vár tartozéka volt, de azóta elpusztult.
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkatolikus templom – 1750 körül épült.
Források szerkesztés
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.