Nanking városfala
Nanking városfalát A Ming-dinasztia alapítója, Csu Jüan-csang (), azaz Hung-vu () császár parancsára építették azután, hogy 1368-ban fővárosává tette meg Nankingot. A középkori építmény jó állapotban, 33,4 kilométer hosszon maradt fenn, a leghosszabb városfal a világon.
| Nanking városfala | |
 | |
| Ország | Kína |
| Település | Nanking |
| Építés éve | 1368 |
| Típus | városfal |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nanking városfala témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A hagyomány szerint az új császár, hatalomra jutása után elfogadta tanácsadója, Csu Seng () javaslatait az elért eredményei konszolidálására: hozzákezdett a fal felépíttetéséhez, gabonát gyűjtetett a városba és elhalasztotta a hivatalos trónra lépésének ünnepségeit. A fal építéséhez 200 000 munkást vezényeltek ki. A fal fő részei 1369-től 1373-ig felépültek, de a teljes munka összesen 21 évig tartott.
Eredetileg csak a már meglévő régi városfalakat akarták kiegészíteni úgy, hogy a fővárossá növekedő város új negyedei is védelem alá kerüljenek. A Hszüanvu () tó déli partján húzódó szakasz például a Hat Dinasztia korszakából származó régi alapokra, sok régi tégla felhasználásával épült. Kiderült azonban, hogy a védhetőség érdekében a környező magaslatokat is be kell vonni a fal kerületébe; ez majdnem megduplázta a fal által bekerített területet.
A nankingi városfal a Kínában valaha épített leghosszabb városfalak közé tartozott.[1] A fal hossza meghaladja Peking vagy a középkori Párizs falainak hosszát.[2] Az építmény jó állapotban maradt fenn mind a mai napig,[3] bár a város egésze és különösen a császári paloták a 17. századi mandzsu hódítás, valamint a tajping-felkelés idején szinte teljesen elpusztultak.[4]
Id. Lóczy Lajos 1878-as útinaplójában arról számolt be, hogy a Jangcén felfelé haladó gőzhajóról több óráig voltak láthatók Nanking „roppant kiterjedésű körfalai”.[5]
„...a falnak kerülete közel 30 kilométernyi és a város északi körfaláról nem lehet meglátni a10 kilométernyire fekvő déli végét.”
– Lóczy Lajos
Az ősi fal 1988-ban került állami műemlékvédelem alá.
Leírása szerkesztés
Nanking hullámos, dombos területre épült a Jangce partján. A fal tervezésekor annak kerületébe bele kellett vonni a közeli magaslatokat is, érthető stratégiai okok miatt. A falnak követnie kellett a terep alakulását, azzal, hogy a mélyedésekbe természetesen nem volt szabad túlságosan leereszkednie. Ezért a fal magassága minimum 6 méter, de helyenként – a térszín süllyedékeiben – a 18 métert is meghaladja.
Koronájának szélessége általában 7 méter, kőlapokkal borították. Alapja általában gránit, helyenként mészkő. Erre hatalmas, helyben gyártott téglákat raktak, amelyeken látható a készítés helye és ideje is.[6] A falak belsejébe törött téglák, zúzottkő és agyagos föld kerültek. A külső téglaborítást vegyes habarcs rögzíti, amiben főzött rizs és a levegőn keményedő kínafa-olaj (tung-olaj) is volt. A fal koronájának külső részén 13 616 lőrés van a gyilokjáró előtt.
A falon eredetileg 13 kapu volt, de ez a szám később 18-ra emelkedett a közlekedés szükségletei miatt. Az utolsó kapu, a Yijiang Gate már a köztársasági időkben, 1921-ben épült, amikor a legtöbb látogató a folyami kikötőn keresztül érkezett a városba, ezért ott kellett új kaput nyitni.
A fennmaradt tégla- és kőfalakon kívül egy döngölt földből készült, 90 kilométer hosszú külső falrendszer is létezett korábban.[7] Régi térképeken látható az a 20 kapu, amelyek ebben a külső falrendszerben voltak. Ebből csak a kapuk nevei maradtak fenn helynevek formájában.
Galéria szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ansight Guides. Insight Guides: China 5/E. Apa Publications, original from Pennsylvania State University, 268. o. (1997). ISBN 0-395-66287-7
- ↑ Polonyi 1988 72. oldal
- ↑ Chinese Walled Cities 221 BC-AD 1644. Osprey Publishing, 61. o. (2009). ISBN 1-84603-381-0
- ↑ Polonyi 1986 376. oldal
- ↑ Polonyi 1986 372. oldal
- ↑ Polonyi 1986 377. oldal
- ↑ Polonyi 1986 377. oldal
Források szerkesztés
- ↑ Polonyi 1986: Polonyi Péter. Kína (nagyútikönyv). Panoráma (1986). ISBN 9632432568
- ↑ Polonyi 1988: Polonyi Péter. Kína története. Kozmosz könyvek (1988). ISBN 9631156206
További információk szerkesztés
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a City Wall of Nanjing című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
