Narancshasú virágjáró

madárfaj

A narancshasú virágjáró (Dicaeum trigonostigma) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a virágjárófélék (Dicaeidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Narancshasú virágjáró
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Virágjárófélék (Dicaeidae)
Nem: Dicaeum
Faj: D. trigonostigma
Tudományos név
Dicaeum trigonostigma
(Scopoli, 1786)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Narancshasú virágjáró témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Narancshasú virágjáró témájú médiaállományokat és Narancshasú virágjáró témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Giovanni Antonio Scopoli olasz ornitológus írta le 1786-ban, a Certhia nembe Certhia trigonostigma néven.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Dicaeum trigonostigma assimile Bourns & Worcester, 1894
  • Dicaeum trigonostigma besti Steere, 1890
  • Dicaeum trigonostigma cinereigulare Tweeddale, 1878
  • Dicaeum trigonostigma cnecolaemum Parkes, 1989
  • Dicaeum trigonostigma dayakanum Chasen & Kloss, 1929
  • Dicaeum trigonostigma dorsale Sharpe, 1876
  • Dicaeum trigonostigma flaviclunis Hartert, 1918
  • Dicaeum trigonostigma intermedium Bourns & Worcester, 1894
  • Dicaeum trigonostigma isidroi Rand & Rabor, 1969
  • Dicaeum trigonostigma megastoma Hartert, 1918
  • Dicaeum trigonostigma pallidius Bourns & Worcester, 1894
  • Dicaeum trigonostigma rubropygium E. C. S. Baker, 1921
  • Dicaeum trigonostigma sibutuense Sharpe, 1893
  • Dicaeum trigonostigma sibuyanicum Bourns & Worcester, 1894
  • Dicaeum trigonostigma trigonostigma (Scopoli, 1786)
  • Dicaeum trigonostigma xanthopygium Tweeddale, 1877[2]

Előfordulása szerkesztés

Délkelet-Ázsiában, Banglades, Brunei, India, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Mianmar, Szingapúr és Thaiföld területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mangroveerdők és cserjések, valamint szántóföldek, ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 9 centiméter.[5]

 
A hím
 
és a tojó

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. augusztus 15.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 15.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 15.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. augusztus 15.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés