Wikipédia

Navracsics Tibor (politikus)

(1966–) magyar politikus, miniszter, EU-képviselő
Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Navracsics Tibor (egyértelműsítő lap).

Navracsics Tibor (Veszprém, 1966. június 13. –) magyar jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2006–2014 között a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, 2006-tól 2010-ig frakcióvezetője. 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter. 2014-től 2019-ig az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. 2022-től az ötödik Orbán kormány területfejlesztési minisztere.

Navracsics Tibor
Magyarország területfejlesztési minisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2022. május 24.
Az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa
Hivatali idő
2014. november 1. – 2019. november 30.
ElődAndroulla Vassiliou és Martine Reicherts
UtódMariya Gabriel
Magyarország 9. külgazdasági és külügyminisztere
Hivatali idő
2014. június 6. – 2014. szeptember 22.[1]
ElődMartonyi János (külügyminiszterként)
UtódSzijjártó Péter
Magyarország miniszterelnök-helyettese
Hivatali idő
2010. június 1. – 2014. június 6.
Magyarország közigazgatási és igazságügyi minisztere
Hivatali idő
2010. május 29. – 2014. június 6.
ElődForgács Imre (igazságügyi és rendészeti miniszterként)
UtódTrócsányi László (igazságügyi miniszterként)
Született1966. június 13. (57 éves)
Veszprém
PártFidesz, Kereszténydemokrata Néppárt
HázastársaPrevoz Anikó (2006. július 8. – )
Foglalkozásjogász,[2] politológus, politikus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem[2]
Díjak
  • Barankovics István-emlékérem (2011)
  • Commander with Star of the Order of Merit of the Republic of Poland
A Wikimédia Commons tartalmaz Navracsics Tibor témájú médiaállományokat.

Származása szerkesztés

Édesapja, id. Navracsics Tibor (1934–2022) 1957-től 1967-ig tanár a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban, 1967–1977-es években igazgató a tapolcai Batsányi János Gimnáziumban. 1977 és 1984 között művelődési osztályvezető, 1984-től 1989-ig elnökhelyettes a Veszprém Megyei Tanácson. 1989 és 1994 között a Vetési Albert Gimnázium igazgatója Veszprémben. Édesanyja Simon Judit, tanár.[3] A Navracsics család horvát származású;[4] ifj. Navracsics Tibor is beszél horvátul.[5]

Tanulmányai szerkesztés

A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett 1984-ben. Sorkatonai szolgálatának teljesítése után 1985-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK). Itt szerzett 1990-ben jogi diplomát.

Élete szerkesztés

Ezután a Veszprémi Városi Bíróságon volt fogalmazó 1992-ig, majd a Veszprém Megyei Önkormányzat közigazgatási és informatikai szolgáltatóirodájánál dolgozott kutatóként. Itt tette le 1993-ban az egységes jogi szakvizsgát. 1993-tól 1997-ig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem politikatudományi tanszékén kapott tanársegédi beosztást, közben az 1996–1997-es tanévben ösztöndíjasként a Brightoni Egyetemen járt tanulmányúton. 1997-ben átkerült az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának politológiai tanszékére (később Politikatudományi Intézet) adjunktusi beosztásban. 2001-ben vette át egyetemi docensi kinevezését.

1999-ben szerezte meg PhD fokozatát politikatudományból. 1996-ban a Magyar Politikai Intézet Egyesület alelnökévé választották. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja, 1997 és 2000 között a társaság főtitkára volt. 1999-ben a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának lett tagja. Európai belpolitikáról tart előadásokat, illetve kutatószemináriumokat. 2007-ben a hallgatók az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az év oktatójának választották. Kutatási területe az összehasonlító politológia és az európai belpolitika, emellett számos, a volt Jugoszláviával foglalkozó elemzést is írt.

A magyar politikában szerkesztés

 
Navracsics Tibor beszél a kommunizmus áldozatainak emléknapján 2014. február 25-én

1998-tól előbb a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs osztályának vezetőjeként dolgozott, majd 1999 és 2002 között a sajtó- és információs főosztályának vezetője volt. 2002–2003-ban a Fidesz – Magyar Polgári Párt politikai elemző osztályának vezetőjeként is tevékenykedett. 2003-ban a Kereszténydemokrata Néppártba is belépett, és a Fidesz elnöki kabinetfőnöke lett. 2004 őszétől a Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport vezetőjeként irányította a Fidesz 2006-os választási programalkotó tevékenységét.

A 2006-os országgyűlési választáson pártja Veszprém megyei területi listáról szerzett országgyűlési mandátumot. Szokatlan módon, első ciklusos képviselőként a Fidesz frakciójának vezetőjévé nevezték ki. Emellett az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak tagja lett. 2007 őszén több jobboldali értelmiségivel együtt elindította a Jobbklikk társasblogot, ahol hetente többször ír bejegyzéseket többek között bel- és külpolitikai, valamint történelmi témákban. Részt vett a Fidesz 2010-es programalkotásában is. A 2010-es országgyűlési választásokon a Veszprém megyei 7. számú egyéni választókerületben (Veszprém 2.) szerzett mandátumot már az első fordulóban. 2010. április 29-én Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök az újonnan felállítandó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjének, valamint miniszterelnök-helyettesnek jelölte.

2012 szeptemberében közfelháborodást váltott ki a gyilkos Ramil Safarov kiadatása Azerbajdzsánnak a Navracsics által vezetett magyar Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium által. Hrayr Tovmasyan örmény igazságügyi miniszter levélben fordult a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetőjéhez, Navracsics Tiborhoz. Tovmasyan szerint a magyar kormánynak »tudnia kellett«, hogy a hazájában hősként ünnepelt baltás gyilkosnak mi lesz a sorsa kiadatását követően. Az örmény igazságügyi minisztérium ezért megszakított minden kétoldalú kapcsolatot a KIM-mel.[6]

2014. június 6-tól külgazdasági és külügyminiszter a harmadik Orbán-kormányban. 2014. szeptember 19-én lemondott miniszteri tisztségéről,[7] mivel 2014. szeptember 10-én Jean-Claude Juncker az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó európai uniós biztosjelölti posztra javasolta, amelyhez a sport is hozzá tartozik.[8][9][10] A külügyminiszteri megbízatása hivatalosan szeptember 22-ig szólt.[1]

Az Európai Bizottság biztosaként szerkesztés

Navracsics Tibor biztosjelölti meghallgatása 2014. október 1-én zajlott le az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottsága előtt, amelyen meghívottként az ipari bizottság delegáltjai is részt vettek.[11][12]

2014. október 22-én, Jean-Claude Juncker vezetésével az új Európai Bizottságot az Európai Parlament (EP) megszavazta, 423 igen, 209 nem szavazat ellenében, 67 képviselő tartózkodása mellett. Navracsics Tibor a bizottságban kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos lett.[13] Jean-Claude Juncker a szavazás eredményének bejelentésével egyidejűleg bizalmáról biztosította Navracsics Tibort, aki szerinte nagyszerűen teljesített és „erős európai elkötelezettséget mutatott”.[14]

A bizottság 2014. november 1-én lépett hivatalba.[15]

2014. november 3-án úgy nyilatkozott biztosi szerepéről és zaklatott megválasztásának sikerességéről, hogy "Ha sikeres vagyok biztosként, az erősítheti az integrációnkat, Magyarország és Európa kapcsolatát"[16] 2019. február 19-én közzétették az EU-biztosok munkájáról készített – nem reprezentatív, alapvetően üzleti befektetőket megkérdező – felmérést, amelynek Navracsics Tibor került az utolsó helyére.[17]

2019. november 4-én címzetes egyetemi tanári kinevezést kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Ismét Magyarországon szerkesztés

Mandátumának lejárta után 2019. december 1-jétől a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős, majd 2020. szeptember 1-jétől az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplett fejlesztéséért felelős kormánybiztos. 2020. február 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Intézet vezetője. Ezek mellett az elkötelezettségei mellett 2020-ban a Google Central and Eastern Europe mentornak kérte fel az Impact Challenge nevű programjában. 2020. ősze óta az Európai Bizottság Európai Polgári Kezdeményezés nemzeti nagykövete.

A 2022-es magyarországi országgyűlési választáson, a Veszprém megyei 3-as számú egyéni választókerületben, Tapolcán a Fidesz indította, Navracsics megnyerte a körzetet. 2022. szeptember 22-én bejelentette, hogy átül a KDNP frakcióba.[18]

Családja szerkesztés

Nős (2006), felesége Prevoz Anikó. Három lánya van (Adél 1991, Dóra Tünde 2009, Bíborka Mária 2016).[19]

Főbb publikációi szerkesztés

  • Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése; Korona, Bp., 1998
  • Területi érdekképviselet a Kádár-korszakban I-II. – Comitatus, 1999. okt./nov. – HU ISSN 1215-315X
  • Az országos területfejlesztési koncepció országgyűlési vitája I-II. – Comitatus, 1999. ápr./máj. – HU ISSN 1215-315X
  • Többségi és konszenzusos demokráciák (könyvfejezet, Budapest, 2003)
  • Politikai kommunikáció 2004 (társszerzőkkel, 2004)
  • A Missing Debate? Hungary and the European Union (Brighton)
  • Egy európai néppárt születése: A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 2004-ben (könyvfejezet, 2005)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Szijjártó Pétert javasolja külügyminiszternek Orbán. MTI/hvg.hu. 2014. szeptember 19.
  2. ↑ a b Dr. Navracsics Tibor életrajza. Parlament.hu
  3. ↑ Navracsics Tibor id.. Jókai Mór Városi Könyvtár. [2014. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
  4. ↑ Navracsics Tibor, aki nem késik
  5. ↑ Miroslav Krleza-szobor Budapesten
  6. ↑ publisher= HVG "Igazolta a gyilkost" – ezt a levelet kapta meg Navracsics az örményektől, 2012. szeptember 3. (Hozzáférés: 2019. március 23.)
  7. ↑ Lemondott Navracsics Tibor Archiválva 2014. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. Vg.hu. 2014. szeptember 19.
  8. ↑ Kisebb posztot kaphat Navracsics. Archiválva 2014. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Vg.hu. 2014. szeptember 10.
  9. ↑ Megtalálta Navracsics posztját Juncker Archiválva 2014. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben. Mno.hu. 2014. szeptember 10.
  10. ↑ EU-tisztújítás – Szóvivő: a sport Navracsicshoz fog tartozni. Stockportal.hu. 2014. szeptember 11.
  11. ↑ Így zajlott Navracsics Tibor EP-meghallgatása Archiválva 2014. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, inforadio.hu
  12. ↑ EU Parliament Photo, twitter.com
  13. ↑ Megvan a Juncker-bizottság, Navracsics is a helyén Archiválva 2014. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  14. ↑ Navracsics kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos Archiválva 2014. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, napigazdasag.hu
  15. ↑ Megkezdte a munkát az új Európai Bizottság - Origo
  16. ↑ Navracsics szerint siker, hogy nem ő esett ki, hvg.hu
  17. ↑ European Comission Scoreboard 2014–2019 (angol nyelven). [2019. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  18. ↑ https://www.origo.hu/itthon/20220922-navracsicstibor-atult-a-kdnp-frakciojaba.html
  19. ↑ Megszületett Navracsics lánya Archiválva 2015. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Blikk 2009. december 28.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Navracsics_Tibor_(politikus)&oldid=26465334”