Nehézszagú gólyaorr
A nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum) a gólyaorrvirágúak (Geraniales) rendjébe, ezen belül a gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó faj.
Nehézszagú gólyaorr | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Virágai
| ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Geranium robertianum L. | ||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Nehézszagú gólyaorr témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nehézszagú gólyaorr témájú médiaállományokat és Nehézszagú gólyaorr témájú kategóriát. |
Előfordulása szerkesztés
A nehézszagú gólyaorr Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában is honos.
Alfajai szerkesztés
- Geranium robertianum subsp. purpureum (Vill.) Nyman
- Geranium robertianum subsp. robertianum
Megjelenése szerkesztés
Ez a gólyaorrféle 20–50 centiméter magasra nő meg. Sűrűn mirigyszőrös, elágazó szárai nagyon gyakran kárminvörösek. Illóolaj-tartalma miatt a szaga kellemetlen, különösen megdörzsölve. Levelei 3–5 levélkéből állnak. Ezek a levélkék egy-kétszeresen szárnyasan szeldeltek, elálló szőrűek, ragadósak. Az 1,5–2 cm széles, bíborrózsaszínű virágok többnyire kettesével nőnek a kúszó vagy felemelkedő szárakon. A csésze szálkás, a 9–12 milliméteres sziromleveleken három fehéres csík húzódik végig. A portok vörösesbarna. Gólyaorrtermése van.
Életmódja, termőhelye szerkesztés
A nehézszagú gólyaorr egyéves növény, a lomb-, tűlevelű és elegyes erdők, vágások, törmelékes lejtők, árnyas sziklák, kőfalak lakója. Nitrogénkedvelő faj, ami nyirkos talajú és magas páratartalmú helyeken különösen jól fejlődik. Májustól szeptemberig nyílik.
Hatóanyagai szerkesztés
Kellemetlen szagú illóolaja mellett ellagitanninokat (geranint és izogeranint), valamint flavonoidokat tartalmaz.
Gyógyhatása szerkesztés
Cseranyagtartalma miatt a népi gyógyászatban hasmenésre, a gyomor és a belek nyálkahártyájának gyulladásaira, belső vérzések kezelésére, máj- és epebetegségek kezelésére, gargarizálószerként a száj és garat gyulladásaira is alkalmazták. Külsőleg fekélyeket, kiütéseket, nehezen gyógyuló sebeket kezeltek a friss növénnyel. A homeopátiában hasmenésre, vérzésekre, fájdalmas vizelésre és krónikus mandulagyulladásra adják.
Képek szerkesztés
-
A növény virággal
-
és nélkül
-
Nehézszagú gólyaorr az angliai Kew Gardens-ban
-
Bibéi mellett párzó ormányosbogár-félék
-
Termései
-
Levele
-
Rajz a növényről
Források szerkesztés
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2823970
- https://web.archive.org/web/20121026074206/http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?444 - Germplasm Resources Information Network (GRIN)