Nemzeti himnusz
A nemzeti himnuszok olyan hazafias zeneművek,
- amelyeket az adott állam alkotmánya, törvényei hivatalos állami jelképként, nemzeti himnuszként ismernek el;
- amelyeket az adott (saját állammal nem rendelkező) nemzet vagy nép(csoport) közös identitásának zenei kifejezésére hagyományosan elfogad.
A 19. és 20. század folyamán előtérbe kerülő nemzetállamok felemelkedésével a legtöbb ország választott nemzeti himnuszt, mely sok esetben egyszerre éli életét az országban népszerű egyéb hazafias dalokkal.
A „műfajok műfajának” nevezett himnuszok a reneszánsz korszaka után költői értéküket vesztették, majd később a nemzeti himnuszok gyűjtőfogalmába sorolt költemények formájában lelték meg a továbbélési lehetőségüket.[2]
Nemzeti himnuszok szerkesztés
Azon országok neve, amelyek már nem léteznek, nem önálló államok vagy csak részben elismertek, dőlt betűvel szerepel.
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Párthimnuszok, mint nemzeti himnuszok szerkesztés
Diktatúrákra jellemző volt, hogy az állampárt himnusza volt az állam hivatalos himnusza is egyben. Németországban a Horst-Wessel-dal, Spanyolországban a Falange Española (Cara al Sol). Franciaországban Philippe Pétain marsall egy új himnuszt íratott (Maréchal, nous voilà). Olaszországban megmaradt a nemzeti himnusz, a Marcia Reale, amely eredetileg a Savoyai-ház himnusza volt, de 1922-től 1943-ig mindig felhangzott utána a Giovinezza is, a fasiszta himnusz.
A Szovjetunió himnusza 1944-ig az Internacionálé volt, amely a bolsevik párt himnusza is volt egyben.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ M. de Bruin, "Het Wilhelmus tijdens de Republiek", in: L.P. Grijp (ed.), Nationale hymnen. Het Wilhelmus en zijn buren. Volkskundig bulletin 24 (1998), p. 16-42, 199–200; esp. p. 28 n. 65.
- ↑ Cs. Varga István: „ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART...”, arssacra.hu
- ↑ Németország legnagyobb tartománya.
- ↑ a b Dániától függő terület.
- ↑ Egykori európai állam. Első neve Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1918–29), majd Jugoszláv Királyság (1929–1941). Később Jugoszláv köztársaság 1943–1991.
- ↑ A német egyesítéssel megszűnt 1990-ben.
- ↑ Egy a Kárpátalján és Felvidéken élő népcsoport.
- ↑ A két korábbi jugoszláv tagköztársaság, Szerbia és Montenegró államszövetsége volt.
- ↑ Az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága (alanya).
- ↑ Egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.
- ↑ Finnország autonóm tartománya.
