Nemzeti park
A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.
A nemzeti parkok létrejötte szerkesztés
A fenti elvek alapján első alkalommal 1864-ben az Amerikai Egyesült Államokban helyeztek állami védelem alá egy területet. 1864. június 30-án az Abraham Lincoln által aláírt törvény a kaliforniai Yosemite Valley-t és a Giant Sequoias-i Mariposa Grove-ot állami tulajdonba vette, létrehozva ezzel a Yosemite Nemzeti Parkot. Az első valódi nemzeti park, amely létrehozatalának pillanatában a nemzeti park nevet is megkapta, az 1872-ben létrehozott Yellowstone Nemzeti Park.
1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok, ennek emlékére minden év május 24-én ünneplik az Európai Nemzeti Parkok Napját.
Nemzeti parkok Magyarországon szerkesztés
Magyarországon az 1850/1972. és 1851/1972. számú OTvH határozattal hozták létre az első Nemzeti Parkot. Ez a Hortobágyi Nemzeti Park volt. Hivatalos alapítási időpont 1973. január 1. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) védett területeket osztályozó rendszere II-es kategóriába sorolta a Hortobágyi Nemzeti Parkot. Utolsóként az Őrségi Nemzeti Park alakult meg 2002-ben.
Magyarország nemzeti parkjai szerkesztés
Magyarországon 2023 elején 10 nemzeti park volt, ezek felsorolása az alábbi táblázatban található. A területadatok 2014 végére vonatkoznak.[1]
| Nemzeti park | Alapítva | Területe (km²) | Székhelye |
|---|---|---|---|
| Hortobágyi Nemzeti Park | 1973 | 809,572 |
Debrecen |
| Kiskunsági Nemzeti Park | 1975 | 506,41 |
Kecskemét |
| Bükki Nemzeti Park | 1977 | 422,834 |
Eger |
| Aggteleki Nemzeti Park | 1985 | 201,837 |
Jósvafő |
| Fertő–Hanság Nemzeti Park | 1991 | 238,913 |
Sarród |
| Duna–Dráva Nemzeti Park | 1996 | 497,516 |
Pécs |
| Körös–Maros Nemzeti Park | 1997 | 512,465 |
Szarvas |
| Balaton-felvidéki Nemzeti Park | 1997 | 570,19 |
Csopak |
| Duna–Ipoly Nemzeti Park | 1997 | 606,76 |
Budapest/Esztergom[2] |
| Őrségi Nemzeti Park | 2002 | 440,483 |
Őriszentpéter |
A nemzeti parkok működése Magyarországon szerkesztés
Hazánk nemzeti parkjainak kezelői a nemzeti park igazgatóságok, melyek működési területét kormányrendelet határozza meg. Az egyes igazgatóságok a működési területükön ellátják a tájvédelmi körzetek és az országos jelentőségű természetvédelmi területek természetvédelmi kezelését is.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Természetvédelmi adatok. A környezetügyért felelős helyettes államtitkárság kiadványa, 2015
- ↑ A Duna–Ipoly Nemzeti Park székhelye a vonatkozó kormányrendelet szerint Esztergom, bár az igazgatósága Budapesten található.
További információk szerkesztés
