Neumann Károly (közgazdász)

(1865–1944) magyar jogász, közgazdász, egyetemi tanár

Gárdonyi Neumann Károly Lipót (Pest, 1865. március 18.[1]Budapest, Terézváros, 1952. április 15.)[2] magyar jogász, közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Neumann Károly
SzületettNeumann Károly Lipót
1865. március 18.
Pest
Elhunyt1952. április 15. (87 évesen)
Budapest VI. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaLeipziger Ilona
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34, N/A, 11, 18)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Neumann Frigyes (1840–1906)[3][4] nagykereskedő, földbirtokos és Neumann Lujza fia. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen és Berlini Egyetemen tanult. 1887 és 1917 között a közmunka- és közlekedésügyi, majd a kereskedelemügyi minisztérium vasúti, bel- és külkereskedelmi osztályain teljesített szolgálatot. 1910-ben miniszteri tanácsosi kinevezést kapott. 1914-től államtitkári hatáskörrel irányította a vasútügyeket. Emellett a keleti Kereskedelmi Akadémián a kereskedelmi és váltójog tanára volt. 1922-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karán tanított, majd 1924-től a Műegyetemen a Közgazdaságtudományi kar tiszteletbeli nyilvános rendes tanára lett. Tagja volt az Országos Közlekedési Bizottságnak. Számos cikket írt közlekedési és közgazdasági témában magyar, illetve német nyelvű lapokba.

Családja szerkesztés

Házastársa Leipziger Ilona (1872–?) volt, Leipziger Vilmos szeszgyáros és Deutsch Jenny lánya, akit 1892. április 4-én Budapesten vett nőül.[5]

Gyermekei

  • gárdonyi Neumann Lily (1893–1916).[6]
  • gárdonyi Neumann Olga (1895–1942).[7] Férje báró Kornfeld Pál (1884–1958) bankigazgató volt, Kornfeld Zsigmond fia.[8]

Főbb művei szerkesztés

  • A francia iparkamara vitája az elsőszülöttségi jogról és helyettesítésről 1825-ben (Budapest, 1889)
  • A határidő üzlet perelhetőségének kérdéséhez (Budapest, 1889)
  • A berni egyezmény és az új vasúti üzletszabályzat (Budapest, 1893)
  • A közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat (Budapest, 1895)
  • Vámtarifa és vasúti díjszabás (Budapest, 1918)
  • Az új berni egyezmény (Budapest, 1928)
  • Közlekedési politika (Budapest, 1931)
  • Vasúti fuvarozási jog (Budapest, 1932)
  • A közlekedés problémái (Budapest, 1938)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés