Ngorongoro Természetvédelmi Terület
A Ngorongoro Természetvédelmi Terület természetvédelmi terület Tanzániában, amely az UNESCO világörökségének részét képezi.
| Ngorongoro Természetvédelmi Terület | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Tanzánia |
| Világörökség-azonosító | |
| Típus | Természeti és kulturális helyszín |
| Kritériumok | IV, VII, VIII, IX, X |
| Felvétel éve | 1978, 2010 |
| Veszélyeztetettség | 1984–1989 |
| Elhelyezkedése | |
 Ngorongoro Természetvédelmi Terület
Pozíció Tanzánia térképén
| |
 d. sz. 3° 13′, k. h. 35° 28′Koordináták: d. sz. 3° 13′, k. h. 35° 28′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ngorongoro Természetvédelmi Terület témájú médiaállományokat. | |
Földrajza szerkesztés
A terület része a serengeti ökoszisztémának. Északnyugaton érintkezik a Serengeti Nemzeti Parkkal, délről szomszédos a Serengeti síksággal. A déli és nyugati része vulkanikus hegyvidék, itt található a híres Ngorongoro kráter és a kevésbé ismert Empakai. Déli és keleti határai permén található a nagy-hasadékvölgyi fal, mely megakadályozza az állatok vándorlását ebben az irányban.
Történelme szerkesztés
A Ngorongo kráter és a körülötte lévő terület hatalmas számú vadállatnak szolgál otthonául, körülötte csodálatos szépségű természeti környezettel.
A kráter területe eredetileg az 1951-ben létrejött Serengeti Nemzeti Parknak a része volt, mely 1979-ben az UNESCO világörökség részévé vált.
Tanzániában ez az egyetlen természetvédelmi terület, amely védelmet nyújt a vadon élő állatoknak.
A területen az egész patás állomány áthalad évente, így a zebra és a gnú is: decemberben délre, majd júniusban vissza északra. Ez a vándorlás szezonálisan változik; ha esik az eső, az állatok áthaladnak a síkságon élelmet keresve. A Ndutu-tótól nyugatra fekvő területeken pedig különösen sűrű oroszlán- és gepárdpopuláció él.
A terület lakosai a maszájok, akik legeltetéses állattenyésztésből élnek.
Ngorongoro kráter szerkesztés
A Ngorongoro kráter egy hatalmas vulkán felrobbanása és összeomlása után keletkezett vagy 2-3 millió évvel ezelőtt. A kráter 610 méter mély és 260 km²-es területű.
A krátert övező hegyvidék a keleti passzát-szelek által 800-1200 mm esőt kap évente, míg a nyugati fal csak 400-600 mm-t. Ezen az oldalon legelők és ritkás fák vannak.
A kráterpadlót többnyire füves- és kis erdős területek uralják A kráter közepén szezonális sós tó van, melyet patakok táplálnak.
A Ngorongo kráter a YouTubeon:[1]
Állatvilága szerkesztés
A vulkán kráterében igen változatos élővilág alakult ki:
A kráter otthont ad az alföldi zebra, Thomson-gazella és csíkos gnú állományon kívül a Kelet-Afrikában vadon élő állatok szinte minden egyes fajának, a becslések szerint mintegy 25 000 állatnak, melyek főként patások, de állítólag az emlős ragadozók Afrikában a legnagyobb sűrűségben itt élnek a kráterben. Ezek közé tartozik a keskenyszájú orrszarvú és a nílusi víziló is, mely nagyon ritka a környéken, és más patás állatok; mint a gnú, a zebra, a jávorantilop, gazella. Itt a kráterben van a legsűrűbb oroszlán populáció is. A kráter peremén leopárdok, afrikai elefántok és kafferbivalyok élnek.
Olduvai Gorge szerkesztés
Egy régészeti lelőhely Kelet-Afrikában, mely ugyancsak a természetvédelmi területen található. Egy meredek oldalú szurdok a Nagy Hasadékvölgy területén. Az Olduvai-szurdok a keleti Serengeti síkságon van, észak Tanzániában. Hossza körülbelül ötven kilométer, mélysége 100 méter. Ez a régió legszárazabb része.
Ez a világ egyik legfontosabb őskori helye. Az itt található szabadon álló fosszilis lerakódásokban gazdag állatvilág és sok emberszabású maradványt találtak. Innen származnak a legrégebbi ismert kőszerszámok is, koruk 2,6-1,7 millió év.
