Niczky István
Gróf nicki Niczky István (1750–1777) Kőrös vármegyei főispán, több szabadkőműves páholy nagymestere, a Draskovich-rendszer egyik alapítója.
| Niczky István | |
| Született | 1750 nem ismert |
| Elhunyt | 1778. október 11. (27-28 évesen)[1] Kőszeg[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Jankovich Katalin Niczky Kristóf |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | főispán (1775–1777, Kőrös vármegye) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A nicki Niczky család grófi ágának a sarja. Apja gróf nicki Niczky Kristóf (1725–1787) országbíró, anyja pibéri Jankovich Katalin (1726–1784) volt.
1775-től haláláig Kőrös vármegye főispáni hivatalát töltötte be. Niczky István szabadkőműves volt, és a magyarországi szabadkőműves páholyrendszer, az úgynevezett Draskovich-rendszer egyik alapítója és alkotmányának, maga gróf Draskovich János mellett, kidolgozója volt. 1768-ban, alig 18 évesen, Pesten lett tagja a szervezetnek.[2] A Horvátországban tevékenykedő szabadkőműves páholyok részben neki köszönhetően jöttek létre. 1772-ben az első varasdi páholy, amelynek első nagymestere is volt, az 1773-as alapítású eszéki, illetve az 1775 körül alapított körösi páholy hozzáfűződtek. Ez utóbbi működése valószínűleg főispáni idejéhez kapcsolódott, mivel halálával meg is szűnt. A horvátországi páholyok uniójával 1775-ben létrejött reformált páholyrendszer első helyettes nagymestere volt. Niczky István 27 évesen, igen korán hunyt el. Halála után, a varasdi páholy közel még másfél évtizedig működött ugyanott, amíg nem költözött át Zalaegerszegre, ahol majd a főmestere jáprai Spissich János alispán lett.[3]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Magyar főnemességi adattár. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
- ↑ „Stephan Dorffmaister pinxit”. (id.) Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997) Buzási Enikő: Dorffmaister portréi és megrendelői
- ↑ Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)Újjáépítés és a polgárosodás kezdetei (1690–1849)Németh József: A 18. század művelődése, a szabadkőművesség