Nokedli
A nokedli egy, az osztrák konyhából átvett, frissen készített, főtt tésztaféle, amit főképp a mérete és a szaggatás módja különbözetet meg a szlovák közvetítéssel elterjedt lengyel galuskától. Főleg köretként és levesbetétként fogyasztjuk.
| Nokedli | |
 | |
| Nemzet, ország |  Magyarország
 Ausztria |
| Alapanyagok | liszt, tojás, víz |
| Fűszerek | só |
| Ismertebb receptek | Nokedli Tojásos nokedli Réteges nokedli Bolognai nokedli |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nokedli témájú médiaállományokat. | |
Etimológia szerkesztés
Nokedli szavunk (hasonlóan, mint a hokedli, ródli, blődli, rahedli, cvekedli, tarkedli, pukedli, vimedli, stampedli, hecsedli, partedli, puszedli, fándli, cirfandli, svindli szavunk), a bajor-osztrák eredetű Nockerl szóból jött létre és mintegy 110-120 éve a délnémet-osztrák Nock ('kavics, gömbölyded alakú szikla, sziklazátony' jelentésű) szó kicsinyítőképzős változata nyomán (utalásul a forró vízből fel-felbukkanó tésztadarabkákra) keletkezett.[1][2]
| „ | - nokedli: 1874: Nyugli, 1887: nokelli, 1892: nokkedli; MTsz.: nyukli (< bajor-osztrák eredetű; a nyukli ~ nyugli-ra vö. baj.-osztr. nockel; - a nokedli típusú variánsokra pedig vö. baj.-osztr. nockerl). - nudli: 1894: nudlit gr., 1895: núdli (< vö. baj.-osztr. nudl; ném. B. nud’l, T. nűdl). | ” |
| – Nyirkos István: Az inetimologikus magánhangzók a magyarban, Debrecen, 1993, ISBN 9634719392 | ||
Készítése szerkesztés
Tésztája búzadarás (rétes) lisztből és tojásból, víz hozzáadásával készül, amit a könnyebb szaggatás érdekében csak kevernek, de nem dolgozzák ki simára. A deszkáról, késsel, vagy kanállal szaggatott galuskával szemben a nokedli folyós tésztáját lyukacsos fémlemezen a nokedliszaggatón (eredeti osztrák neve Nockerlsieb) keresztülpréselve szaggatják forrásban lévő, sós vízbe.
Felhasználása szerkesztés
A galuskához hasonlóan a paprikás ételek népszerű körete, de levesbetétként (pl. borsóleves) is elterjedt.
Spätzle szerkesztés
Az osztrák, svájci és német konyhában elterjedt változat a Spätzle is, amelyet azonban deszkáról, egy spakni szerű eszközzel szaggatnak hosszú, vékony csík formában, vagy egy nagy lyukú burgonyaprés-szerű eszközzel nyomják, ill. csurgatják a forrásban lévő vízbe.
-
Spätzleszaggató -
A spätzle szaggatása deszkáról -
Spätzleprés -
Hagymásrostélyos Spätzle körettel -
Käsespätzle
A kultúrában szerkesztés
Régebben csak liszt és víz keverékéből, nokedlit főztek a kacsáknak, amit a háziszárnyasok pillanatok alatt elképesztő falánksággal felfaltak. Az így hizlalt kacsákat nem kellett fáradságos munkával naponta megtömni és ez a hizlalási módszer is hízott kacsamájat eredményezett. Innen származik a „nyeli mint kacsa a nokedlit” mondás.[3] Veres Péter a következőket írta a galuskáról a Rossz asszony című novellájában: „Még csak a »restek hamarját«, a Pesten nokedlinek ismert felvert galuskák készítését sem tanulta meg, pedig Józsi nagyon szerette a különféle galuskákat, nemcsak paprikáscsirkéhez, borjúpörkölthöz, hanem csak úgy magában vagy krumplival, túróval, lekvárral is.”[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ - nokedli. [2016. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 10.)
- ↑ Duden, das Herkunftswörterbuch Etymologie der deutschen Sprache. Jörg Riecke. 5., neu bearb. Aufl. 2014. ISBN 978-3-411-04075-9 Hozzáférés: 2021. augusztus 16.
- ↑ Galuska vagy nokedli?
- ↑ Veres Péter: Almáskert. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954. 272. o.
További információk szerkesztés
Nokedli készítés Wikikönyvek
- A nokedli állaga, origo.hu
- Nudlik és galuskák a világ körül, origo.hu
- Gasztronómia: Galuska, nokedli, csipetke, polgarinfo.hu
- Nokedli, ApróSéf.hu
- Nokedli (galuska) készítése (video), youtube.com
- Galuskakészítés (video), youtube.com
