Nothosz

az ókori Athénban (és más poliszokban is) a polgárjoggal nem rendelkezők egyik rétege volt

A nothoszok (görög νοθος, 'fattyú') az ókori Athénban (és más poliszokban is) a polgárjoggal nem rendelkezők egyik rétege volt, akik polgárjoggal rendelkezők (politészek) és nem rendelkezők vegyes házasságából vagy házasságon kívül születtek.

A nothoszok ki voltak zárva az öröklésből, azaz ha egy politésznek nem volt sem törvényes fia, sem lánya, akkor a vagyont az apa – csak férfi lehetett politész – oldalági rokonai örokölték. A nothoszoknak nem volt választójoguk, kivéve, ha polgárjogot adományoztak nekik, azaz ha politészek lettek. A szigorú, mind apai, mind anyai részről – utóbbi esetben passzív, apai – politészi származást Periklész polgárjogi törvénye követelte meg i. e. 451-től.

A nothosz ugyanakkor nem volt metoikosz, sem xénosz (külföldi), hiszen athéni polgártól született Athénban és az ő házában nőtt fel. Gazdasági szerepükről szinte semmit sem tudunk, mindenesetre jelentős számuk – Plutarkhosz szerint i. e. 451-ben minden negyedik polgár nem tudta származását igazolni – miatt a társadalom képét jelentősen befolyásolhatták.

Az i. e. 411-es (négyszázak) és i. e. 404-es (harmincak) oligarchikus rendszerek vagyoni cenzus alapján 5000-re ill. 3000-re korlátozták a politészek számát, a többiek ideiglenesen szintén valószínűleg nothoszok, vagy egy hozzájuk nagyon hasonló jogállású más réteg lettek, amiről nem szólnak a források.

Híres nothoszok és majdnem nothoszok szerkesztés

Érintett volt a szigorú polgárjogi törvényt bevezető Periklész Aszpáziától született fia, az ifjabb Periklész is, akinek polgárjogot adományoztak. Ha a szigorú törvény korábban is létezik, akkor nothosz lett volna a híres athéni politikus, Kimón is, aki Miltiadésznak Hegeszipülétől, Olorosz trák király lányától született fia volt. Vagy nothosz lett volna Themisztoklész is, akinek anyja szintén trákiai vagy káriai származású volt.

Források szerkesztés