Nunavut

	Nunavut
; Nunavut címere	; Nunavut zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Kanada
Székhely	Iqaluit
Legnagyobb város	Iqaluit
Hivatalos nyelv	inuktitut, inuinnaqtun, angol, francia
Biztos	Eva Aariak
Miniszterelnök	P.J. Akeeagok
	Adatok
Terület	2 093 190 km2
Népesség	31 152 fő
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nunavut témájú médiaállományokat.

Nunavut (Inuktitut nyelven: ᓄᓇᕗᑦ, [nunaˈvut], fordítása: a mi földünk^[3]) territórium Kanadában. A legnagyobb és legkésőbb született Kanada territóriumai és tartományai közt, az ország északi részében, Grönlandtól délnyugatra.

Kanada legritkábban lakott része: csaknem akkora területen, mint az Európai Unió fele, fele annyi ember él, mint egy közepes magyar városban. Ha szuverén lenne, Nunavut volna a világ leggyérebben lakott országa: még a szomszédos, majdnem ugyanakkora területű Grönland népessége is csaknem kétszerese Nunavuténak.

A territórium összterülete 2 093 190 km² (Magyarország területének a huszonháromszorosa), ebből 1 932 255 km² szárazföld és 160 935 km² édesvíz. Népessége a kanadai statisztikai hivatal 2008 áprilisi becslése szerint 31 152.^[2]

Jelentős települései: Iqaluit, Rankin Inlet, Cambridge Bay.

Nevének jelentése inuktitutul, az inuitok nyelvén „a mi földünk”. „Nunavuti” (lakó) ezen a nyelven „Nunavummiuq”, többes számban „Nunavummiut”.

Nunavut és fővárosa létrejötte szerkesztés

A Nunavuti Törvényhozó Gyűlés épülete Iqaluitban.

Nunavut hivatalosan 1999. április 1-jén vált ki az Északnyugati területek territóriumból a Nunavut törvény (Nunavut Act), illetve a Nunavuti Földigény Egyezmény törvény (Nunavut Land Claims Agreement Act) révén. A kiválás többéves folyamat volt, a határokat már 1993-ban meghúzták. A későbbi Nunavut lakói 1995-ben tartották a főváros-népszavazást, amelynek eredményeképp a keleti Baffin-szigeten fekvő Iqaluit lett a territórium fővárosa.

Nunavut kiválása volt az első jelentős változás Kanada térképén Újfundland tartomány 1949-es létrejötte óta.

Földrajza szerkesztés

Szakállas fókák (Erignathus barbatus) egy jégtáblán a Foxe-medencében, Igloolik (Nunavut) közelében.

Nunavut a világ ötödik legnagyobb közigazgatási egysége. A territórium nagy területet kanyarít ki a kontinentális Észak-Kanadából, hozzá tartozik a Kanadai Sarki Szigetív jórésze, illetve a Hudson-öböl, a James-öböl és az Ungava-öböl valamennyi szigete.

Nyugaton a szárazföldön és több szigeten Nunavut nyugaton határos az Északnyugati területekkel, délen szárazföldi határa van Manitoba tartománnyal, a Killiniq-szigeten pedig rövidke közös határa van Új-Fundland és Labrador tartománnyal is. Tengeri határai vannak Québeckel, Ontarióval, Manitobával és Grönlanddal.

A Barbeau-csúcs keletről.

Nunavut létrehozásával jött létre a Kanadai Négyes Sarok az északi szélesség 60°00′00″ és a nyugati hosszúság 102°00′00″ metszéspontjában, a Kasba-tó déli partján: Ez Manitoba és Saskatchewan tartományok, illetve Nunavut és az Északnyugati Területek territóriumok határainak találkozási pontja.

Nunavut legmagasabb pontja a 2616 méteres Barbeau-csúcs a Quttinirpaaq Nemzeti Parkban, a tartomány északi részén elhelyezkedő, Grönlanddal szomszédos Ellesmere-szigeten.