Nyárfapohók

A nyárfapohók (Poecilocampa populi) a szövőlepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, lombos fákon, bokrokon élő lepkefaj.

Nyárfapohók
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
Törzs: Ízeltlábúak
Osztály: Rovarok
Rend: Lepkék
Család: Szövőlepkefélék
Nem: Poecilocampa
Tudományos név
Poecilocampa populi
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyárfapohók témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárfapohók témájú médiaállományokat és Nyárfapohók témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A nyárfapohók szárnyfesztávolsága a hímek esetében 3-3,6 cm; a nőstényeknél 3,5-4,2 cm. Feje szürkésbarna, gallérja és vállai sárgásak, tora sötétbarna (gyakran szürkés), potroha sötétbarna. Szárnyai szürkék, sötétszürkék vagy barnásszürkék; vékony pikkelyfedésük miatt kissé áttetszőek. Az elülső szárnyon két sárgás harántcsík húzódik: a külső eléggé széles, gyakran szaggatott és többszörösen megtört; a belső halvány, alig látszik. A hátulsó szárny alapszíne világosabb, töve kissé sárgás, a harántsáv széles, egyenes. A szárnyak fonákja egyenletesen lilásszürke, a harántsávok jól látszanak. A szárnyak rojtja sötétbarna-sárgán csíkozott. A nőstények alapszíne világosabb, szárnyaik kissé nyújtottabbak.

Változékonysága nem számottevő.

Petéi tojásdadok, halványszürkék, sötéten márványozottak.

Hernyója különböző árnyalatú szürke, két vékony narancssárga csíkkal. A kifejlett hernyó hátán sötét, szögletes foltsor látható, oldalain és hasoldalán is szabálytalanul foltos. Szőrei világosak. Bábja zömök, feketésbarna.

Hasonló fajok szerkesztés

A tavaszi gyapjasszövő hasonlít hozzá.

Elterjedése szerkesztés

Eurázsiában honos Észak-Spanyolországtól egészen Japánig. Európában gyakori, Skandináviában és a Brit-szigeteken is megtalálható. Magyarországon a Dunántúlon és az Északi-középhegységben elterjedt, az Alföld nagy részéről hiányzik.

Életmódja szerkesztés

Erdőkben, ártéri erdőkben, ligetekben, bozótosokban, gyümölcsösökben él.

Évente egy nemzedéke nő fel, imágóit igen későn, október-novemberben lehet látni. A nőstény vékony faágakra, gallyakra csoportosan helyezi el petéit, amelyek áttelelnek. Tavasszal kikelő hernyója különféle lombos fák: nyár, fűz, rózsafélékhez tartozó fák és cserjék (kökény, galagonya, málna, szeder, vadkörte, különféle gyümölcsfák), tölgy, nyír stb. leveleivel táplálkozik. Nyár elején talajrészecskékkel erősített, sűrű szövésű gubójában bebábozódik.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés