Nyugat-Ausztrália
Nyugat-Ausztrália (angolul Western Australia) Ausztrália nyugati harmadát elfoglaló ausztrál tagállam. Északról és nyugatról az Indiai-óceán, délről a Nagy-Ausztráliai-öböl és az Indiai-óceánnak az Ausztráliában rendszerint Déli-óceánként jelzett része, északkeletről az Északi terület, míg délkeletről Dél-Ausztrália határolja. Nyugat-Ausztrália az ország, vagyis Ausztrália legnagyobb állama, teljes szárazföldi területe 2.529.875 négyzetkilométer, a világon a második legnagyobb, országon belüli közigazgatási egység – jóllehet az állam jelentős része meglehetősen ritkán lakott. Az állam népessége mintegy 2,5 millió fő (ez az ország népességének kb. 11%-a, miközben a lakosok 92%-a az állam délnyugati szegletében él. Fővárosa Perth.
| Nyugat-Ausztrália | |||
| Western Australia | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Perth | ||
 d. sz. 26°, k. h. 121°Koordináták: d. sz. 26°, k. h. 121° | |||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 2 656 156 fő (2020. márc. 31.)[1] | ||
| Becsült | 1 645 000 fő (2011[2]) | ||
| Népsűrűség | 1,56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2 527 013 km² | ||
| Rangsorban | 1. | ||
| Időzóna | AWST (UTC+8) | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-Ausztrália témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
Első európaiként Nyugat-Ausztrália partjaihoz a holland felfedező, Dirk Hartog érkezett 1616-ban. Jóval később, 1826-ban a britek létesítettek katonai állomást a King George-tengerágnál, a mai Albany közelében, amit a Perth területén lévő Swan menti kolónia megalapítása követett 1829-ben. Nyugat-Ausztráliában York számít az első településnek, ami nem az óceánparton létesült: a Perth-től 97 kilométerre, keletre fekvő város területére 1831. szeptember 16-án érkeztek meg az első telepesek.
Nyugat-Ausztrália 1890-ben kapott önkormányzati jogokat, 1901-ben pedig államszövetségre lépett az Ausztráliában lévő, többi brit gyarmattal. Ma Nyugat-Ausztrália gazdasága főleg a bányászaton, mezőgazdaságon és idegenforgalmon alapul, ez az állam adja Ausztrália teljes exportjának a 46%-át.[3] Nyugat-Ausztrália a második legnagyobb vasérctermelő a világon.
Földrajz szerkesztés
Nyugat-Ausztráliát keletről a keleti hosszúság 129° mentén húzódó hosszúsági kör határolja, ami egyúttal az állam és Dél-Ausztrália, illetve az Északi terület közötti határvonalat jelenti, míg nyugati és északi irányban a határt az Indiai-óceán képezi. A Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) a kontinenstől délre eső víztömeget az Indiai-óceán részeként határozza meg; ugyanakkor Ausztráliában e tengerrész hivatalos megnevezése a Déli-óceán.
Nyugat-Ausztrália keleti határának teljes hossza 1862 km (1157 mérföld).[4] A tengerparti határ hosszúsága 20.781 km (12.913 mérföld), amiből 7892 km (4904 mérföld) szigetekhez tartozik.[5] Az állam teljes szárazföldi területe 2,5 millió km².[6]
Legmagasabb pontja a Mount Meharry (1249 m).
Történelem szerkesztés
Ausztrál bennszülöttek több tízezer éve élnek a területen. Az első európai már 1616-ban partra szállt, de az első európai települést csak 1826-ban alapították. Alapításának célja az volt, hogy megelőzzék a franciák esetleges gyarmatosítási kísérleteit.
A lakosság lassan nőtt 1890-ig. Ekkor alakult önkormányzó gyarmattá Nyugat-Ausztrália, és ebben az évben fedezték fel Kalgoorlie aranymezőjét. Az arany kitermelését hátráltatta az ivóvíz hiánya. 1903-ban elkészült az a vízvezeték, amely napi ötmillió gallon (19 millió liter) vizet szállított az aranymezőkre. Ennek nyomán meggyorsult a lakosság és a gazdaság növekedése.
A gyarmat 1901. január 1-jén lett Ausztrália tagállama. Már ezt megelőzően vita tárgya volt, hogy a terület csatlakozzék-e egyáltalán az államszövetséghez, vagy pedig attól függetlenül hozzon létre egy külön nyugat-ausztrál államot.[7] Egy 1933-ban tartott népszavazáson, melyen a jogosultak 91%-a vett részt, 66%-os többséggel az elszakadást támogatták,[8] ám mivel a referendum nem volt kötelező érvényű, ezért az ügyben nem is volt további lépés, a függetlenséget támogató liga pedig feloszlott.[9] A függetlenségi mozgalom azonban rendre újraéledt a következő évtizedekben is, amelyeket helyi bányásztőkések is támogattak olykor, akik elégedettlenek voltak a kivetett adók és vámok miatt.[10] A gazdasági fellendüléssel bekövetkező társadalmi jólét színvonalának emelkedése viszont indokolatlanná tette az elszakadást, így az 1970-es évek után a hasonló követelések háttérbe szorultak.
A 21. században, amikor a gazdasági fejlődés újabb csúcspontot ért el, a nyugat-ausztrál függetlenségi törekvések is erőre kaptak a szövetségi források aránytalan szétosztása és a Nyugat-Ausztráliából származó, a helyi politikusok szerint túlzott központi lefölözése miatt.[11] A skóciai és katalóniai népszavazások 2013-ban és 2017-ben is csak erősítették a függetlenségpártiakat meggyőződésükben.[12] Egy 2020-as közvéleménykutatás ugyanakkor azt mutatta ki, hogy a helyieknek csupán 28%-a támogatja az Ausztrál Államszövetségtől való elszakadást.[13] Az elszakadást támogató pártok választási eredményei is igen gyengék.
Közigazgatás szerkesztés
Az állam 9 régióra és a fővárosra, Perthre oszlik. A régiók a következők:
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://www.abs.gov.au/statistics/people/population/national-state-and-territory-population/mar-2020, 2020. szeptember 30.
- ↑ Australian Bureau of Statistics: 3101.0 - Australian Demographic Statistics, Dec 2011 Ausztrál népességi statisztika, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 12.).
- ↑ Curran, Enda. „Western Australia Plans Sovereign Wealth Fund”, The Wall Street Journal, 2012. február 21. (Hozzáférés: 2012. március 15.)
- ↑ State And Territory Borders. Geoscience Australia, 2007. szeptember 11. [2007. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
- ↑ Coastline Lengths. Geoscience Australia, 2010. november 18. [2011. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 21.)
- ↑ Area of States and Territories. Geoscience Australia, 2005. augusztus 31. [2008. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
- ↑ Wright, Shane (2010): Welcome... to the Republic of Western Australia. The West Australian.
- ↑ The Referendum. The West Australian. 3 May 1933. 14. o.
- ↑ Zimmermann, Augusto (2012): The still reluctant state: Western Australia and the conceptual foundations of Australian federalism. The Future of Australian Federalism: Comparative and Interdisciplinary Perspectives. Cambridge University Press. ISBN 9780511902550. 82. o.
- ↑ West Of A Greater Divide? (The Sun Herald)
- ↑ Phillips, Yasmine (2008): Share the wealth or secession push will grow: Court. The West Australian. 7. o.
- ↑ The End of the Nation-State? (The New York Times)
- ↑ Could a WAxit be on the horizon? (Listen)
