Nyugat-nílusi láz lovakban
A nyugat-nílusi láz, amelyet a nyugat-nílusi vírus okoz, a gerincesek közül az emberek után a lovakra a legveszélyesebb. Kialakulása és elterjedése ugyanaz, mint az emberek esetében, tüneteiben azonban némiképp eltérő lehet. Vektoriális alapon vagyis szúnyogok közvetítése által kapható el. A betegség lórol-lóra nem terjed és emberre sem veszélyes. A betegség bejelentés köteles, ami azt jelenti, hogy aki a lován észleli a tüneteket, annak a hatósági állatorvost értesítenie kell. Becslések szerint a megbetegedett lovak 25-35%-a elpusztul, a felépült egyedek között 15-30% körüli a visszamaradt tüneteket mutató lovak aránya.[1] Emiatt van a védőoltásnak rendkívül nagy szerepe.
Története szerkesztés
Az első esetek az 1960-as években jelentek meg Egyiptomban, majd Franciaországban. Amerikában az USA területén 1999-ben regisztrálták az első eseteket. Magyarországra a 2015 és 2016-os évekre érkezett meg a betegség, amely azóta is jelen van és az egyik fő veszélyforrás a lovak számára.[2]
A vírus augusztus és november között aktív, amikor a szúnyogok is, tehát ha ezen időszakon belül tapasztalunk a lovaknál idegrendszeri tüneteket, gyanús lehet, hogy a vírussal vannak megfertőződve. Ám a tünetek más betegségtől is eredhetnek. pl. Equine-herpesz vírus, ló herpesz fertőzés, ez pedig lóról-lóra terjedő betegség, így akár még járványt is okozhat. Ezért a pontos diagnózis megállapításáig fontos a körültekintő gondozás, a fertőzött egyed, egyedek karanténba helyezése. A nyugat-nílusi láz gyógyítására a lovakban van védőoltás, amelyet ha időben alkalmazunk megvédhetjük állatállományunkat.[3]
Megelőzés szerkesztés
A szúnyogok tömeges megjelenése előtt be kell oltani az állatot, (vakcinázni kell) és szúnyogmentes, (vektorszegény) környezetet biztosítani. Az istállókban, a lovak környezetében megszüntetni az edényekben pangó vizeket, hogy a szúnyogok ne tudjanak elszaporodni benne.
A védőoltás alkalmazásának menete, protokollja szerkesztés
A védőoltás genetikailag módosított vírustörzseket, vagy inaktivált vírusokat tartalmazó vakcina pl. Duvaxyn WNV.[4]
Alapimmunizálás:
- Az első oltást a ló 6 hónapos kora után kell beadni, célszerű ezt a tavaszi időszakban a szúnyogok tömeges megjelenése előtt beadatni a lónak.
- A második oltásra 3-5 héttel az első oltás után kerülhet sor.
Az oltásokat a második oltás után évente ismételni kell, így kialakul egy védettség, ami után a ló már nem betegszik meg.
A betegség tünetei szerkesztés
Nyugtalanság, kólikásság, étvágytalanság, sántaság, a bőr túlérzékenysége, izomremegés, izomgyengeség, koordinálatlan mozgás, elfekvés.
A betegség lefolyása szerkesztés
A fertőzést követően viszonylag alacsony láz keletkezik. A lappangási idő 2-14 nap közé esik. Fontos ilyenkor a tünetekre figyelni, mert egy szerológiai vizsgálat már idejében ki tudja mutatni az IgM tipusú ellenanyagokat.
Kezelése szerkesztés
Csak tüneti kezelést lehet alkalmazni, szelén, B-vitamin, E-vitamin, intravénás folyadék adása, NSAID, dimetil-szulfoxid. Előfordul, hogy az állat már jobban lesz de mégis visszatér a betegsége.[1]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Dr. Kutas Orsolya: A Nyugat-nílusi vírus Magyarországon Archiválva 2018. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (Intervet Schering-Plough Animal Health, 2011 március 11.
- ↑ Bakos Zoltán: A nyugat-nílusi víros okozta lóencephalitis klinikuma
- ↑ Több lónál is igazolták már idén a Nyugat-nílusi vírus fertőzést - Hírek2 - Nébih. portal.nebih.gov.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
- ↑ European Medicines Agency - Veterinary medicines - Equip WNV (angol nyelven). www.ema.europa.eu. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
Források szerkesztés
- A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.), Varga János, Tuboly Sándor, Mészáros János, Mezőgazda Kiadó, 2007., ISBN 9789632863924
- A Nyugat-Nílusi láz emberekben állatokban, 2008.
