Odescalchi Géza
Herceg Odescalchi Géza August Imre Gyula Liviusz Pál (Budapest, 1858. február 9. – Budapest, 1937. augusztus 22.) magyar nagybirtokos, főrend, szerémi herceg, az Odescalchi család tagja.
| Odescalchi Géza | |
 | |
| Odescalchi Géza 1899-ben | |
| Született | 1858. február 9.[1][2] Pest[3] |
| Elhunyt | 1937. augusztus 22. (79 évesen)[1][2][3] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Andrássy Etelka (1882. április 29. – nem ismert)[4][5] |
| Szülei | Odescalchi Gyula |
| Foglalkozása | nagybirtokos, főrend |
| Tisztsége | a magyar főrendiház tagja (1895. március 20. – 1918. november 16.) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Odescalchi Géza herceg 1858-ban született Budapesten. Apja, Odescalchi Gyula herceg képviselő és főrend, Tisza Kálmán sógora volt és jelentős szerepet játszott az akkori politikai életben, ezért az ifjú herceg is érdeklődni kezdett a közélet iránt. 1874-75-ben nevelője Váró Ferenc volt. Középiskolai tanulmányai befejeztével egy évig jogot hallgatott Lipcsében, majd újabb egy évig a magyaróvári gazdasági akadémián tanult. Katonai szolgálati kötelezettségének eleget téve ezután bevonult 16. huszárezredhez, és később is szolgálaton kívüli honvéd-huszárhadnagy volt. Rendes lakóhelye nyitraszerdahelyi hitbizományi birtokán volt.
Bekapcsolódott Nyitra vármegye közéletébe, de hamar abbahagyta politizálást, mert rendkívül konzervatív felfogása egyik pártéval sem egyezett. Fiatalkorában remek ügető-hajtó volt, az 1880-as években nyitraszerdahelyi kastélyát felújíttatta és kibővítette. Ekkoriban újra politizálni kezdett, Tisza István mellett foglalt állást ifj. Andrássy Gyulával szemben, akivel sok összetűzése volt nagyon konzervatív nézetei miatt. A hozzá sok dologban hasonló Festetics Tasziló gróf barátja volt. 1895. május 13-tól örökös jogon a magyar főrendiház tagja lett, ahol a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság tagja volt. A világháború után sokat tartózkodott Bécsben, de aztán végleg Budapestre költözött, ahol visszavonult életet élt.
1937-ben halt meg Budapesten. Eszterházy Johanna sírjába temetkezett Hietzingben, amely idővel az Odescalchiak családi sírkápolnájává vált.[6]
Családja szerkesztés
Odescalchi Géza herceg 1882. augusztus 29-én vette feleségül krasznahorkai és csíkszentkirályi Andrássy Etelka (Adelheid) grófnőt (Parnó, 1861. augusztus 27. – Bécs, 1927. november 8.), Andrássy Manó gróf és Pálffy Gabriella lányát. Házasságukból négy gyermekük született:
- Pál (1883–1887)
- Ilona (Nyitraszerdahely, 1888. február 19. – Bécs, 1973. február 25.)
- Béla Manó Gyula Géza Imre Balthazar (Budapest, 1890. október 6. – USA, 1954.), első felesége galántai Esterházy Mária Franciska grófnő (1890–1935), második felesége babai Báj Sarolta
- László Géza Gyula Imre Balthazar August Károly (Nyitraszerdahely, 1893. augusztus 7. – Salzburg, 1967. december 30.), felesége Aloisia Fink (1887–1962)[7]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven)
- ↑ a b Genealogics (angol nyelven), 2003
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. március 25.)
- ↑ p20864.htm#i208640, 2020. augusztus 7.
- ↑ inferred from timeline of events
- ↑ Erba-Odescalchi Sándor. „Odescalchi Géza herceg meghalt”, Pesti Hírlap, 1937. augusztus 24., 5. oldal (Hozzáférés: 2021. július 18.)
- ↑ Géza August Imre Gyula Livius Paul Odescalchi de Szerém. (Hozzáférés: 2021. július 18.)