Orpheusz (mitológia)
Orpheusz (görög betűkkel Ὀρφεύς) trák származású legendás dalnok a görög mitológiában. Őt tartották a líra feltalálójának vagy tökéletesítőjének. Zenéjével lecsillapította a vadállatokat, táncra indította a sziklákat, megállította a folyókat. Héthúrú líráján állítólag olyan harmóniákat volt képes megszólaltatni, amelyek megindították az alvilág őreit is. Értette a természet nyelvét, tudott beszélni az állatokkal. Úgy tartják, hogy ő tanította meg az emberiséget az orvoslásra, írásra és földművelésre.
| Orpheusz | |
 | |
| Franz Caucig: A síró Orfeusz (olaj, vászon, 19. század) | |
| Házastársa |
|
| Szülei | Kalliopé Oiagrosz |
| Foglalkozása | |
| Halál oka | lincselés |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orpheusz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
Részt vett az argonauták utazásán, mivel Kheirón kentaur megjósolta, hogy nélküle nem tudnak elhaladni a szirének mellett. Orpheusz zenéje ugyanis sokkal szebb volt, mint a szirének dala, így elterelte a hajósok figyelmét a szirének csábításáról.
Amikor Eurüdiké nevű kedvesét elvesztette, lement érte az alvilágba. Zenéjével meglágyította Hadész és Perszephoné szívét (ő volt az egyedüli, akinek ez sikerült), akik ezért visszaengedték Eurüdikét a földi világba. Az egyedüli feltétel az volt, hogy Orpheusz a lány előtt haladjon és ne nézzen vissza. Ezt a dalnok nem tudta megállni, így végleg elveszítette őt.
.jpg)
Bánatában Trákiába ment, ahol pásztoroknál élt. Az itteni leányok azonban szerelmükkel ostromolták a magányos Orpheuszt, aki még mindig Eurüdikét szerette, így nem viszonozta azok szerelmét. Ovidius arról számolt be, hogy halálát a menádok okozták. Először megpróbálták agyonkövezni, de a zenétől megszelídült sziklák nem akarták megütni. A feldühödött menádok ezért széttépték.
Orpheusz a művészetben szerkesztés
Zene szerkesztés
- Jacopo Peri operája: Eurüdiké (1600)
- Claudio Monteverdi operája: L’Orfeo (1607)
- Georg Philipp Telemann operája: Orpheus (1736)
- Christoph Willibald Gluck operája: Orfeusz és Euridiké (1762)
- Liszt Ferenc szimfonikus költeménye: Orpheusz (1854)
- Jacques Offenbach operettje: Orpheusz az alvilágban (1858)
- Igor Stravinsky balettje: Orpheusz (1948)
- Anaïs Mitchell folk-operája: Hadestown[1] (2010)
- Csaknekedkislány dala: Lődi [2] (2020)
Irodalom szerkesztés
- Jean Anouilh: Eurüdiké (dráma) (1941)
- Rainer Maria Rilke: Szonettek Orpheuszhoz
- Tennessee Williams: Orpheusz alászáll (dráma)
- Czesław Miłosz: Orpheusz és Eurüdiké (elégia) (2003)
- Weöres Sándor: Orpheus
Film szerkesztés
- Orphée - rendező: Jean Cocteau (1949)
- A fekete Orfeusz - rendező: Marcel Camus (1959)
- Orpheus és Euridiké - rendező, forgatókönyvíró, vágó: Gaál István, operatőr: Sára Sándor (1985)
