Ozsváth Attila
Ozsváth Attila (Békéscsaba, 1956. augusztus 17. – Karakorum hegység, 2002. július 24-e után) magyar hegymászó, Ozsváth András fia. A Karakorum hegység Hushe Skadru völgyében 2002. július 24-én nyoma veszett.
| Ozsváth Attila | |
| Született | 1956. augusztus 17. Békéscsaba |
| Elhunyt | 2002. július 24-e után (45 évesen) Karakorum hegység |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szabó Mária |
| Szülei | Ozsváth András, Kaján Ilona |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Zsigmondy Emil-emlékérem (1998)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| „ | Ozsváth Attila a magyar hegymászás egyik valaha élt legnagyobb alakja volt. | ” |
| – Fiser András | ||
 | |
|---|---|
 | Nem található szabad kép.(?) |
 | Ozsváth Attila |
Élete szerkesztés
Nyomdaipari szakközépiskolába járt, 1974-ben érettségit tett, majd beiratkozott a Könnyűipari Műszaki Főiskolára, ahol 1980-ban nyerte el papíripari üzemmérnöki oklevelét. Még ugyanebben az évben kezdett a Papíripari Vállalat Kereskedelmi Igazgatóságán dolgozni, mint üzletkötő. 1982-től 1987-ig az Excelsior Gmk ipari alpinistája volt. 1989-ig szabadfoglalkozású, majd az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat műszaki szerkesztője, egészen 1991-ig.
1974 és 1977 között a VM Téri Ödön Hegymászó Szakosztály tagja, majd 1987-ig az OSC, 1987-től a Ferencvárosi TSK hegymászója volt. Egy időben a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnökhelyettese volt.[2]
Kiemelkedő teljesítményei szerkesztés
Ozsváth Attila Szendrő Szabolccsal együtt 1989-ben a világon elsőként mászta meg a Himalája indiai részén található Kedarnath Dome 6800 méter magas sziklafalát. Két évvel később Ozsváth szintén az indiai Himalájában lett világelső Dékány Péterrel együtt a 6904 méteres Thalay Sagar északi falának megmászásával.[3]
Halála szerkesztés
Banai Tibor Péterrel együtt 2002 július havában indult el azért, hogy a Trasak Tsa nevet viselő gleccsernél több magasabb csúcsot megmásszon. Miután megmásztak egy közel 6000 méteres csúcsot, egy ötnapos túrára indultak a gleccseren. Lavina zúdult rájuk, s felszerelésük nagy részét elvesztették. Néhány tárgyat sikerült kiásniuk, majd visszamentek az alaptáborba. Innen indult el Ozsváth 2002. július 24-én, hogy megkeresse felszerelésüket és fényképezőgépét. Indulása előtt azt mondta társának, legkésőbb 2 nap múlva lesz ismét az alaptáborban. Ám a táborba sosem tért vissza. Társa 26-án indult el keresésére. Fényjeleket adott, hátha azzal tud segíteni Ozsváthnak, hogy visszataláljon. Másnap ismét keresésre indult, bejára a gleccsert, ám hiába. Július 28-án segítséget is hívott, de semmit nem sikerült találni. Banai az alaptáborban obeliszket emelt Ozsváth tiszteletére, s elindult, hogy bejelentse társa eltűnését. Iszlámábádba ment, ahol bejelentette az esetet mind a turisztikai minisztériumban, mind pedig a magyar konzulátuson.
Cikkei szerkesztés
Hegymászással kapcsolatos cikkei a Népsportban, a Képes Sportban, a Turista Magazinban és a Hegymászó című lapokban jelentek meg.
Emlékezete szerkesztés
- A Pakisztáni Turisztikai Minisztérium beleegyezésével a Banai és Ozsváth által közösen megmászott csúcsot Attila-csúcsnak nevezték el.
Mászásai szerkesztés
- 1976
- Petit Dru, Nyugati-Alpok
- Hemming-Robbins út,
- Mont Blanc,
- Grandes Jorasses északi fal (1. magyar átmászás), Nyugati-Alpok
- Dzsajlik Monarc út (Kaukázus),
- Szabad Spanyolország északi fal (Pireneusok).
- 1980
- Pik Korzsenyevszkoj (7105 m), Pamír
- Kommunizmus–csúcs (7300 m, Pamír),
- Monte Civetta, Dolomitok
- Punta Civetta,
- Civetta-csoport.
- 1982
- 1983
- Satopanth (7075 m, kísérlet).
- 1985
- Spitzbergák É-D irányú átsízés.
- 1986
- Huandok (6490 m)
- 1987
- Sisha Pangma, (Tibet, Himalája, 8013 m – 1. magyar 8000 méteren felüli mászással).
- 1989
- Kedarnath Dome (6803 m),
- Bonatti-pillér (Alpok).
- 1991
- Thalay Sagar (6904 m, Ganhwal Himalája),
- Monte Civetta (északkeleti fal, Civetta-csoport, Dolomitok).
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Díjazottak. Ozsváth Attila. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2023. június 3.)
- ↑ Meghalt egy magyar hegymászó a Himaláján
- ↑ A magyar hegymászás aranyérmei
Források szerkesztés
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: II. kötet (I–R). Szekszárd: Babits. 1995. 414. o. ISBN 963-495-011-6
- Ozsváth Attila. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 27.)
- Fiser András: Ozsváth Attila. Magyar Természetbarát Szövetség. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 27.)
- Hegycsúcs őrzi az eltünt hegymászó nevét. ma.hu. (Hozzáférés: 2015. május 27.)
További információk szerkesztés
- Burkovits Ferenc: Ozsváthról neveztek el csúcsot Pakisztánban. Magyar Hirlap. Origo, 2002. 08. (Hozzáférés: 2015. május 27.)
- Ozsváth Attila, Dékány Péterre emlékező írása. (Hozzáférés: 2015. május 27.)
- Már nem keresik az eltűnt magyar hegymászót. Origo. (Hozzáférés: 2015. május 27.)
- Mindmáig rejtély Ozsváth eltűnése. BorsOnline, 2011. 07. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 27.)
- 40 év az Excelsior Hegymászó Sportegyesület életében. Excelsior Hegymászó SE. (Hozzáférés: 2015. május 27.)
- Életmű. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 17.)
- Pajor István: Erőss lelke. Hetek, 2010. 01. (Hozzáférés: 2015. május 27.)
