Pávaszemes pulyka

fácánféle madárfaj

A pávaszemes pulyka (Meleagris ocellata vagy Agriocharis ocellata) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Pávaszemes pulyka
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae)
Nemzetség: Meleagrini
Nem: Meleagris
Faj: M. ocellata
Tudományos név
Meleagris ocellata
(Cuvier, 1820)
Szinonimák
  • Agriocharis ocellata
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pávaszemes pulyka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pávaszemes pulyka témájú médiaállományokat és Pávaszemes pulyka témájú kategóriát.

Rendszerezés szerkesztés

Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Agriocharis nembe sorolják Agriocharis ocellata néven.

Előfordulása szerkesztés

Elterjedési területe Közép-Amerikára korlátozódik, Mexikó délkeleti részén (Quintana Roo, Campeche és Yucatán államokban továbbá Tabasco állam déli részén és Chiapas északkeleti részén), Guatemala északi részén, Belizében és Hondurasban honos. Főleg a ritkás erdőket és a bozótos helyeket lakja.

Megjelenése szerkesztés

Kisebb madár, mint a vadpulyka, a hím átlagos testhossza 90-100 centiméter, a tyúké valamivel kisebb. A kakasok súlya 3,5-4 kilogramm, a tyúkoké csak 2 kilogramm körüli. Tollazat vöröses, zöldes és ibolyalilásban játszó sötétbarna. Fejét és nyakát csupasz, világoskék bőr fedi. A vadpulykával ellentétben nincsenek toroklebenyei és szőrszerű tollpamacs a mellén, ellentétben sárga színű bibircsókokat hord a fején. Lába rózsaszín-ibolyaszkékszürke. A kakasnak rövid, vastag sarkantyúja van.

Életmódja szerkesztés

Kisebb csapatokban él. Nagyon félénk és óvatos madár, ennek ellenére a ragadozó emlősök és madarak gyakori zsákmánya. A helybeli lakosság is előszeretettel vadássza húsáért és tojásait is felhasználják. A talajon keresi bogyókból, magvakból és gerinctelenekből álló táplálékát. Az éjszakát általában fák, bokrok ágain tölti.

Szaporodása szerkesztés

A párzási időszakban a kakasok nyílt helyen udvarolnak. A kakas dögéskor, legyezőszerűen szétterjesztett faroktollakkal udvarol a tojóknak. Igyekszik minél több tojót amga köré gyűjteni de kapcsolata velük kizárólag a párzásig tart, a kotlás és a fiókanevelés kizárólag a tojók feladata. Fészkét levelekből és gallyakból a földre, aljnövényzet közé készíti. Fészekalja 8-10 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik a tojó. A csibék már a második napon elhagyják a fészket. Tíznapos korukban már anyjukkal együtt felgallyaznak a fákra, és az éjszakát is ott töltik. Ilyenkor anyjuk visszatér velük a csapatba.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés