Pócsa
Pócsa (németül: Bootsch)[3] község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
| Pócsa | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Bólyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nyisztor Sándor (független)[1] | ||
| Jegyző | Kiss Annamária | ||
| Irányítószám | 7756 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 145 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 55′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″ | |||
 Pócsa
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Pócsa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pócsa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Villánytól mintegy 5 kilométerre északra, Borjádtól 3 kilométerre délre fekszik. Keleti irányból is e két településhez tartozó területek határolják, így csak két további települési szomszédja van: délnyugat felől Kisjakabfalva, nyugat felől pedig Kisbudmér.
Megközelítése szerkesztés
Csak közúton érhető el, Bóly vagy Siklós-Villány felől, mindkét irányból az 5701-es úton.
Története szerkesztés
A Karasica-patak völgyében fekvő pici, egyutcás település már a honfoglalás előtt is lakott hely volt.
A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, de hamarosan újratelepült. Érdekes, hogy a török után a szerb temetőben helyezték el halottjaikat a katolikusok is. A rácok (szerbek) már a 17. században letelepültek. Itt élt szláv dinasztiák voltak a Radojsics, Melanovics, Borovácz és Vukovics családok.
A Rákóczi-szabadságharc alatt újból néptelenné vált.
A 18. század végén az elnéptelenedett faluba németek költöztek. Az első német telepesek 1780 körül jöttek be Ulmból. Telepescsaládok a következők: Rozinger, Schindler, Schmidt, Wágner. A szláv vezetés továbbra is erős maradt. Jellemző, hogy a pár évtizede összegyűjtött földrajzi névanyagban sok a délszláv határjelölés. 1723-24-ben szerbek érkeztek a faluba, akik azonban az első és második világháború között áttelepültek Jugoszlávia területére.
Elkészült a község címere, benne az egyik motívum az 1803-as pecsétet jelzi. Kisbudmér közelében, a rác temetőnél és a léckerítéses határkeresztnél szántás után őskori, római és középkori cseréptöredékek jönnek elő. A Wágner-portán a volt szerb templom néhány faragott kövét őrzik.
2001-ben lakosságának 13,4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Pilgermayer Ede (független)[4]
- 1994–1998: Nickl Antal (független)[5]
- 1998–2000: Nickl Antal (független)[6]
- 2001–2002: Nyisztor Sándor (független)[7][8]
- 2002–2006: Nyisztor Sándor (független német kisebbségi)[9]
- 2006–2010: Nyisztor Sándor (független német kisebbségi)[10]
- 2010–2014: Nyisztor Sándor (független)[11]
- 2014–2019: Nyisztor Sándor (független)[12]
- 2019-től: Nyisztor Sándor (független)[1]
A településen 2001. április 8-án időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 166 | 169 | 171 | 149 | 134 | 154 | 145 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 1,1% horvátnak, 30,3% németnek, 1,1% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 4,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 5,4% (17,8% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei szerkesztés
- Római katolikus temploma 1905-ben épült. Különlegessége a katolikus templomoknál szokatlan, kazettás mennyezete.
- Német nemzetiségi tájház.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Pócsa (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal . (Hozzáférés: 2022. május 19.)
- ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ a b A 2001. április 8-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. április 8. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Pócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Pócsa Helységnévtár
További információk szerkesztés
- Pócsa honlapja
- Frey Mária: Kőfaragás Mecseknádasdon / Klug Edit: Kötélverés Pócsán; Tankönyvkiadó, Bp., 1988
- Erdődy Gyula: Pócsa község története; Önkormányzat, Pócsa, 2000
