Pajzsos gyíkfejűhal
A pajzsos gyíkfejűhal (Elops saurus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának gyíkfejűhal-alakúak (Elopiformes) rendjébe, ezen belül a gyíkfejűhal-félék (Elopidae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Pajzsos gyíkfejűhal a Mexikói-öbölből
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Elops saurus Linnaeus, 1766 | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pajzsos gyíkfejűhal témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pajzsos gyíkfejűhal témájú médiaállományokat és Pajzsos gyíkfejűhal témájú kategóriát. |
Előfordulása szerkesztés
A pajzsos gyíkfejűhal legfőbb elterjedési területe az Atlanti-óceán nyugati részén van, a massachusettsi Cape Codtól, a Bermudákon és a Mexikói-öblön keresztül, Dél-Brazíliáig terjed. Megkérdőjelezhető felbukkanásai vannak Kínában, Vietnámban és a Kínai Köztársaságban.
Megjelenése szerkesztés
Ez a halfaj általában 60 centiméter hosszú, de akár 100 centiméteresre is megnőhet. Testtömege legfeljebb 10 kilogramm. Pikkelyei kicsik. Több mint 100 pikkelye van az oldalvonalán. Teste mindenütt ezüstös, háta kissé kékes.
Életmódja szerkesztés
Egyaránt megél a tengerben és a brakkvízben is, általában a korallzátonyokat kedveli. 50 méteres mélységre is leúszik. A partok mentén, nagy rajokban vadászik. Tápláléka főleg rákok, de kisebb halak is. A felnőtt példány beleiben, Rhynchobothrium bulbifer laposférget találtak.
Szaporodása szerkesztés
A pajzsos gyíkfejűhal a nyílt tengeren ívik. Az ivadék felúszik a folyótorkolatokba és a lagúnákba. Növekedése során, két nagy átalakuláson megy keresztül.
Felhasználása szerkesztés
Az ember csak kismértékben halássza. Általában csalétekként hasznosítja, de frissen, sózva és fagyasztva is fogyasztja. A sporthorgászok kedvelik, mivel igen szépen és gyakran ki-kiugrik a vízből, halászás közben.
Források szerkesztés
- Elops saurus Linnaeus, 1766 FishBase
- Robins, C.R. and G.C. Ray, 1986. A field guide to Atlantic coast fishes of North America. Houghton Mifflin Company, Boston, U.S.A. 354 p.
