Palazzo Litta
A Palazzo Litta, más néven Palazzo Arese-Litta egy milánói barokk épület a Corso Magenta mentén, átellenben a San Maurizio al Monastero Maggiore templommal.
| Palazzo Litta | |
 | |
| Település | Milánó |
| Építési stílus | itáliai barokk építészet |
| Építész(ek) | Francesco Maria Richini |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | palazzo |
| Tulajdonos | Ferrovie dello Stato |
| Elhelyezkedése | |
 Palazzo Litta
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 45° 27′ 58″, k. h. 9° 10′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 58″, k. h. 9° 10′ 40″ | |
 | |
| Palazzo Litta weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palazzo Litta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A palota építését Francesco Maria Richini kezdte el 1642-ben Bartolomeo Arese gróf megbízásából, aki az egyik legbefolyásosabb milánói nemesúr volt, illetve 1660-ban a milánói szenátus elnöke. Ennek köszönhetően a palota rövid időn belül a város társadalmi életének központjává vált, számos fogadásnak adott otthont, többek között Mária Terézia vagy Eugène de Beauharnais milánói látogatásakor.
Az eredeti épületből mindössze a piano nobile valamint a belső udvar menekült meg a későbbi átalakításoktól. Az 1671-ben épült oratóriumot, mely szintén Richini műve, magánszínházzá alakították át. Ez ma is működik (Teatro Litta di Milano). 1740-ben Francesco Merlo tervei alapján épült fel a grandiózus lépcsőház. A lakosztályokat Giovanni Antonio Cucchi freskói díszítik. Főhomlokzatát 1752-1761 között építette át rokokó stílusban Bartolomeo Bolli.
A palota a későbbiekben a Visconti, majd a Borromeo, végül a Litta család birtokába került.
Források szerkesztés
- Blanchard Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0393327304
- Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
- Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963-243-281-9
