Palermo-skála

A Palermo-skála (másik nevén Palermo Gyakorlati Becsapódásveszély Skála) egy olyan logaritmikus skála, melynek segítségével a csillagászok felmérhetik a földközeli objektumok becsapódásának valós veszélyét. Két adatból számolja ki a veszélyfaktort:

• találati valószínűség
• becsült mozgási energia

A 0 érték jelentése háttérveszély, amely általános rizikófaktort jelent: az objektum által fennálló veszély átlagos mértéke megegyezik a háttérveszéllyel (az esetleges becsapódás dátumáig megjelenő, ugyanakkora vagy nagyobb méretű objektumok általi kockázattal). Egy +2-es besorolás azt jelenti, hogy a veszély 100%-kal nagyobb mint egy véletlen háttérveszély. A -2 értéknél kisebb számok olyan eseményeket jelentenek, melyeknek nincs valószínű következménye, míg a -2 és 0 közé eső objektumok a Palermo-skála szerint gondos figyelmet érdemelnek. A földközeli objektumok által fennálló veszély mérésére hasonló rendszer a Torino-skála, mely a nyilvánosság számára egyszerűbb rendszert alkalmaz a veszély megfogalmazását illetően.

A skála a felfedezett lehetséges becsapódás valószínűséget hasonlítja össze a találkozás időpontjáig előforduló ugyanolyan vagy nagyobb mértű objektumok által fellépő átlagos veszéllyel. A véletlenszerű ütközések átlagos veszélyfaktorát háttérveszélynek nevezzük. A Palermo-skála P értéke definíció szerint a p_i becsapódási valószínűségből valamint a háttérvalószínűség és az esemény bekövetkezéséig eltelt (években mért) idő szorzatából képezett hányados 10-es alapú logaritmusa:

$P=\log _{10}{\frac {p_{i}}{f_{B}T}}$

Az éves becsapódási háttérveszély gyakorisága az alábbi módon kerül meghatározásra:

$f_{B}=0,03E^{-0.8}\;$

ahol az E, energiaküszöb megatonnában mérendő.

A NASA által felfedezett (89959) 2002 NT₇ volt az első földközeli objektum, mely pozitív, 0,06-os értéket kapott a Palermo-skálán, ezzel jelezve hogy a rizikó nagyobb mint a háttérveszély. Az értéket későbbi mérések alapján lecsökkentették, mivel a mérések szerint az objektum már nem jelent veszélyt a Földre.

2006 szeptemberéig a legmagasabb pozitív háttérveszély értéket a (29075) 1950 DA aszteroida tudhatta magának: 0,17 értékkel. A feltételezett találkozás 2880. március 16-án történne.

2004 decemberében rövid ideig a 99942 Apophis (akkor még csak a 2004 MN₄ ideiglenes névvel) kisbolygó 1,10-es értéket kapott a Palermo-skálán (az ütközést 2029-re feltételezték). Ez az 1,10-es érték azt jelenti, hogy a becsapódás esélye 12,6-szor nagyobb, mint egy véletlen háttérveszély: tehát az esély 1 a 472-höz, 1 a 37-hez helyett. Későbbi megfigyelések elvetették a 2029-es becsapódást, de a 2009-es összesített skálaérték −2.97-et jelez, jórészt egy esetleges 2036-os találkozás miatt.

Lásd még

• Földközeli objektumok
• Torino-skála

Források

• Chesley: "Quantifying the risk posed by potential Earth impacts" et al., Icarus 159, 423-432 (2002).

Külső hivatkozások

• A NASA leírása a skáláról: http://neo.jpl.nasa.gov/risk/doc/palermo.html Archiválva 2017. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A NASA listája a jelenleg veszélyes objektumokról: http://neo.jpl.nasa.gov/risk/Archiválva 2013. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A NASA listája a veszélyt már nem jelentő objektumokról: http://neo.jpl.nasa.gov/risk/removed.html Archiválva 2015. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben