Palesztin akácia

növényalfaj

A palesztin akácia (Vachellia tortilis subsp. raddiana) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó tartozó ernyőakácia (Vachellia tortilis) egyik alfaja.

Palesztin akácia
A kis fa
A kis fa
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Mimózaformák (Mimosoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Acacieae
Nemzetség: Vachellia
Faj: V. tortilis
(Forssk.) Galasso & Banfi
Alfaj: V. tortilis subsp. raddiana
Tudományos név
Vachellia tortilis subsp. raddiana
(Savi) Kyal. & Boatwr.
Szinonimák
  • Acacia fasciculata Guill. & Perr.
  • Acacia raddiana Savi
  • Acacia tortilis var. flava Nongon.
  • Acacia tortilis var. pubescens A.Chev.
  • Vachellia tortilis var. pubescens (A.Chev.) Kyal. & Boatwr.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Palesztin akácia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Palesztin akácia témájú kategóriát.

Rendszertani besorolása szerkesztés

Egyes korábbi rendszerezésekben, ezt a növényt megpróbálták önálló faji szintre emelni, azonban a további kutatások bebizonyították, hogy mégis az ernyőakáciának (Vachellia tortilis) az egyik alfaja.

Előfordulása szerkesztés

A palesztin akácia előfordulási területe a Földközi-tenger térsége. Afrikában a Szahara északi felén és Ázsiában a Közel-Kelet nyugati részén.

Megjelenése szerkesztés

A fa alacsony növésű. Törzsén nincsenek elágazások, csak a lombkorona alatt. Élőhelytől és példánytól függően a lomkorona 1-3 méteres magasságban kezdődik. Levelei szárnyasan összetettek és a levélkék keresztben átellenesek. A levél széle sima, vagyis nem fűrészes vagy bemélyedt. A leveleit sűrűn álló tövisek védelmezik. A kérge barnásvörös színű. Október és december között valamint március-áprilisban virágzik. Virágai fehérek vagy világos sárgák és sűrű csomókba rendeződtek.

Életmódja szerkesztés

A sivatagi életmódhoz igen alkalmazkodott; a szárazságot jól tűri. Mélyre hatoló gyökere van.

Felhasználása szerkesztés

Az ember a fáját tüzelőanyagként hasznosítja. Levelei és hüvelytermései a háziállatainak szolgálnak táplálékul. A száraz évszak beálltával több vadállat is felkeresi a termései miatt.

Képek szerkesztés

Források szerkesztés