Papp Viktor
Ilyésfalvi Papp Viktor, Pap Győző (Szilágysomlyó, 1881. április 3. – Budapest, 1954. május 18.)[3][4] erdélyi magyar zeneíró, zenekritikus, szerkesztő, miniszteri tanácsos.
| Papp Viktor | |
 | |
| Tolnai Új Világlexikona 1. 1926. | |
| Született | 1881. április 3. Szilágysomlyó |
| Elhunyt | 1954. május 18. (73 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Kormos Jozefin (h. 1919–1954) |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/11-1-84)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja szerkesztés
Pap Valent[5] törvényszéki jegyző és Kracsinger Gizella gyermekeként született. Középiskolai és jogi tanulmányai végzése közben képezte magát hegedűssé. Zenekritikusa volt több irodalmi fórumnak (Új Nemzedék, Napkelet, Budapesti Hírlap). Szerkesztette a Muzsika című folyóiratot, a Zenei Pantheon című sorozatot, a Magyar Zenei Almanachot, melyben Kolozsvár zenei életéhez is szolgáltatott adatokat (1944). Zenei tanácsadója volt a Magyar Rádiónak, tagja a Kisfaludy Társaságnak, illetve a Greguss Bizottságnak; ez utóbbi minőségében javasolta Greguss-díjra Bartók Béla I. zenekari szvitjét.
Felesége Kormos Jozefin volt, Kormos Alfréd és Lakatos Gizella lánya, akivel 1919. május 2-án Budapesten kötött házasságot.[6]
Munkássága szerkesztés
Ady baráti köréhez tartozott, egyik szerzeménye ihlette a költő Papp Viktor valceréhez című költeményét. A zene népszerűsítésében játszott szerepet könyveivel:
- Arcképek a zenevilágból, Budapest 1918
- Beethoven élete és művei, Budapest 1921[7] (Második, bővített kiadás: Beethoven élete és művei, Budapest 1927)
- Bach János Sebestyén élete és művei, Budapest 1921
- Haydn József élete és művei, Budapest 1922
- Arcképek az Operaházból, Budapest 1923
- Arcképek a külföldi zenevilágból, Budapest 1924
- Arcképek a magyar zenevilágból, Budapest 1925
- Bevezető a zeneművészetbe, Budapest 1925 (II. kiadása a Minerva Nyomda közreműködésével, a berlini Voggenreiter Verlag kiadói jelzetével Kolozsváron jelent meg)
- Beethoven és a magyarok, Budapest 1927
- Dohnányi Ernő életrajza, Budapest 1927
- Muzsika, Budapest 1936
- Liszt Ferenc élő magyar tanítványai, Budapest 1936
- Zenekönyv. Arcképek, életrajzok, Budapest 1940
- Zenekönyv. A nóta, Budapest 1944
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 379/1954. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 17.)
- ↑ Gyászjelentése (1954). (Hozzáférés: 2021. augusztus 17.)
- ↑ Pap Valent gyászjelentése. (Hozzáférés: 2021. augusztus 17.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 3/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 17.)
- ↑ Kritika
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
.svg){kind=small}
