Patay István

Báji Patay István (Nyírmada, 1808. május 19. – Debrecen, 1878. május 5.) katonatiszt, megyei hivatalnok, honvéd ezredes, függetlenségi politikus.

Patay István
Született	1808. május 19. Nyírmada
Elhunyt	1878. május 5. (69 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	katonatiszt, megyei hivatalnok, honvéd ezredes, politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.) magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1868. december 9.) magyarországi parlamenti képviselő (1872. szeptember 3. – 1875. május 24.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Patay István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Patay Pista az 1872-es évben

A tekintélyes református nemesi származású báji Patay családnak a sarja. Apja báji Patay István (1782–1854), Szabolcs vármegye alispánja, földbirtokos, törvényszéki ülnök, anyja nagy-ilosvai Ilosvay Polixéna (1787–1851). Az apai nagyszülei báji Patay József (1734–1797), földbirtokos, a Tiszáninneni református egyház gondnoka, és fáji Fáy Borbála (1754–1830) voltak. Az anyai nagyszülei nagy-ilosvai Ilosvay László (1765–1803), földbirtokos és bábai Bay Erzsébet voltak.

A bécsi hadmérnöki akadémián végezte tanulmányait, majd 1827-33 között az I. huszárezredben hadnagyként szolgált; ezt követően megyei tisztviselő. 1848. június 19-től nemzetőr őrnagy, majd szeptember közepétől Szabolcs vármegye önkéntes nemzetőrzászlóalj parancsnokaként tevékenykedett. Görgei Artúr, illetve Perczel Mór parancsnoksága alatt részt vett a Jelačić elleni harcokban. Október 1-jétől honvéd őrnagy a drávai hadtestnél. 1849. február 8-tól a Központi Mozgó Seregben szolgált, illetve a II. hadtestnél, alezredesi rangban. Végig harcolta a téli, illetve a dicsőséges tavaszi hadjáratot. Május közepétől Pest katonai parancsnoka, majd a II. hadtest hadosztályparancsnoka. Augusztus 8-án Bem tábornok ezredessé léptette elő, s ilyen minőségében vett részt a délvidéki harcokban, a X. hadtest egyik hadosztályának parancsnokaként. A fegyverletétel után bujkált, majd nyírmadai birtokán élt visszavonultan. A kiegyezés után országgyűlési képviselővé választották.

Házasságai

Patay István feleségül vette Tussay Terézia (1813–Kassa, 1845. április 22.) kisasszonyt, akinek a szülei tussai Tussay László, földbirtokos és csáthi Gábriel Klára voltak. Hitvese halála után az úr özvegy nagykállói Kállay Boldizsárné nagykállói Kállay Teréz (1810–Debrecen, 1899. június 6.) asszonyt, akinek a szülei nagykállói Kállay Imre (†1832), földbirtokos és tunyogi Szűcs Ágnes (1787–1822) voltak. Patay István két házasságából nem maradt meg utódja.

Források

• Patay alez. iratai (R 306)
• Nagy Iván: Családtörténet