Paul J. Crutzen

Nobel-díjas holland meteorológus, légkörkémikus
(Paul Crutzen szócikkből átirányítva)

Paul Jozef Crutzen (Amszterdam, 1933. december 3.Mainz, 2021. január 28.) holland meteorológus, légkörkémikus. 1995-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat a légkörkémia területén végzett munkásságáért, különös tekintettel az ózon kialakulására és felbomlására, Mario Molinával és Frank Sherwood Rowlanddel megosztva. Jelentősek voltak kutatásai az ózonréteg és a klímaváltozás területén is. Nevéhez fűződik az antropocén kifejezés széles körű elterjesztése is, amely javasolt földtörténeti kori elnevezés az emberi tevékenység Földre gyakorolt jelentős hatását fejezi ki.

Paul J. Crutzen
Született1933. december 3.[1][2][3][4]
Amszterdam[5][6][7]
Elhunyt2021. január 28. (87 évesen)[8]
Mainz[6][7]
Állampolgárságaholland[9]
Foglalkozása
Iskolái
  • Ignatius Gymnasium
  • Stockholmi Egyetem (–1973, PhD, meteorológia)
Kitüntetései
  • Humboldt Research Fellowship
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal
  • a Tel-Aviv Egyetem díszdoktora
  • Honorary doctor of the University of Liège
  • A Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of the University of Athens
  • Humboldt-díj
  • Fellow of the American Geophysical Union
  • Leo Szilard Lectureship Award (1985)[10]
  • Tyler Prize for Environmental Achievement (1989)
  • Volvo Environment Prize (1991)
  • German Environmental Prize (1994)[11]
  • Max Planck Research Award (1994)
  • kémiai Nobel-díj (1995)[12][13]
  • Commander of the Order of the Netherlands Lion (1996. április 26.)[14]
  • Foreign Member of the Royal Society (2006)[15]
  • honorary doctor of Ca' Foscari University of Venice (2010)
  • Lomonoszov-aranyérem (2019)
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul J. Crutzen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1951-ben érettségizett az amszterdami Szent Ignác Gimnáziumban, majd építőmérnöki végzettséget szerzett. Ezt követően több építőipari vállalatnál dolgozott. 1959-ben Svédországba költözött, ahol a Stockholmi Egyetemen programozója lett. Az ottani szakterülete a meteorológia volt. Ennek hatására beiratkozott az egyetem meteorológia szakára, ahol le is diplomázott. 1968-ban megszerezte doktori fokozatát meteorológiából, majd az egyetem oktatója lett. 1973-ban habilitált. 1977 és 1980 között a Colorado állambeli Boulderben dolgozott, ahol a National Center for Atmospheric Research osztályvezetője volt. Ezt követően Németországba költözött, mert kinevezték a mainzi székhelyű Max Planck Kémiai Intézet (Max-Planck-Institut für Chemie) légkörkémiai osztályának vezetőjévé. Az intézetet 2000-ig vezette, ezt követően emeritálták. Ezzel párhuzamosan számos felsőoktatási intézetben volt vendégtanár (pl. Stockholmi Egyetem, Szöuli Nemzeti Egyetem, Kalifornaiai Egyetem, San Diego). A Journal of Atmospheric Chemistry című tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságának elnöke, valamint az Atmospheric Chemistry and Physics tanácsadó testületének elnöke volt. A Svéd Királyi Akadémia és a Royal Society in the United Kingdom tagjává is megválasztották, 1988-ban az Academia Europaea alapító tagja volt.

Tudományos munkássága szerkesztés

Fő kutatási területe a légkörkémia volt, ezen belül is az ózon lebomlása a sztratoszférában. Bebizonyította, hogy a dinitrogén-oxid hatással bír a ózon lebomlására, mivel fel tud kerülni a sztratoszférába és átalakuljon nitrogén-monoxiddá, amely rombolja az ózonréteget. Mivel ebben az időszakban a mezőgazdaságban használt trágyák része volt a dinitrogén-oxid, ezzel az emberi tevékenység erősítette ezt a folyamatot. Az ózon kutatása mellett az ember okozta klímaváltozás kutatásában is részt vett, elsősorban a geomérnökség területén. Javasolta, hogy kén-dioxid sztratoszférába eresztésével visszavernék a napsugarak és ezzel a hő egy részét a világűrbe, így csökkentve az üvegházhatású gázok emisszióját.

Nevéhez köthető ezen felül az antropocén mint földtörténeti kori elnevezés elterjesztése is. Álláspontja szerint az emberi tevékenység akkora befolyással van a Földre, amely már indokolja a holocéntől elkülönülő földtörténeti kori elnevezést. A kor kezdetét a 18. század második felére teszi, de az ezzel foglalkozó kutatók vitatkoznak a lehetséges kezdeti időpontban. Foglalkozott még a nukleáris tél kérdésével is. Róla nevezték el a 9679 Crutzen nevű kisbolygót. 2012-ben díjat is elneveztek róla, a Paul Crutzen-díjat a Német Kémikusok Társasága osztja ki a környezetkémia és az ökotoxikológia területén született legjobb publikációnak.

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Rolex-Discover Scientist of the Year (1984)
  • Leo Szilard Lectureship Award (1985)
  • Tyler-díj (1989)
  • Max Planck kutatási díj (1994)
  • kémiai Nobel-díj (megosztva, 1995)
  • A holland oroszlánrend parancsnoka (1995)
  • A Német Szövetségi Köztársaság nagy érdemrendje a csillaggal (1996)
  • Az Academia Europaea Erasmus-érme (1997)
  • Lomonoszov-aranyérem (2019)
  • Számos egyetem díszdoktori címe

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  6. a b https://nos.nl/artikel/2366382-nobelprijswinnaar-scheikunde-paul-crutzen-overleden.html
  7. a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2024. február 12.)
  8. The Max Planck Institute for Chemistry mourns the loss of its former director and Nobel Laureate Paul J. Crutzen. Max Planck Kémiai Intézet, 2021. január 28. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  9. Nobelprijswinnaar scheikunde Paul Crutzen overleden (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  10. https://aps.org/programs/honors/prizes/szilard.cfm
  11. Deutscher Umweltpreis 1994 - Prof. Dr. Paul Crutzen | Stichwort: Ozonloch erklären und messen. German Federal Environmental Foundation. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  12. The Nobel Prize in Chemistry 1995 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  13. Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  14. https://zoek.officielebekendmakingen.nl/stcrt-1996-82A-p1-SC5808.html
  15. https://web.archive.org/web/20060819181903/http://www.royalsociety.org/page.asp?tip=1&id=4700, 2022. május 1.

Források szerkesztés