Pavel Vlagyimirovics Vinogradov

orosz mérnök-űrhajós

Pavel Vlagyimirovics Vinogradov (oroszul: Павел Владимирович Виноградов; Magadan, 1953. augusztus 31.–) a 87. orosz mérnök-űrhajós.

Pavel Vlagyimirovics Vinogradov
Született1953. augusztus 31. (70 éves)
Magadan
Állampolgárságaorosz
Foglalkozása
Tisztsége
  • ISS Expedition Commander (2006. január 4. – 2006. szeptember 4., Expedition 13)
  • ISS Expedition Commander (2013. május 13. – 2013. szeptember 13., Expedition 36)
IskoláiMoszkvai Repülési Intézet (1971–1977)
Kitüntetései
  • Az Oroszországi Föderáció Hőse
  • A Haza Szolgálatáért érdemrend, IV. osztály
  • Order of Courage
  • NASA Space Flight Medal (1997)[1]
  • Pilot-Cosmonaut of the Russian Federation (1998)
  • Anadir díszpolgára (2006)
  • NASA Distinguished Public Service Medal (2006)[1]
  • NASA Space Flight Medal (2007)[1]
  • NASA Distinguished Public Service Medal (2007)[1]
  • Medal "For Merit in Space Exploration" (2011)[2]
  • NASA Distinguished Public Service Medal (2013)[1]
  • NASA Space Flight Medal (2013)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pavel Vlagyimirovics Vinogradov témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Pavel Vinogradov

Életpálya szerkesztés

Diák Olimpián többszörösen díjazott fizikából és matematikából. Egy rövid ideig esztergályosként dolgozott. 1971-1977 között a MAI kutatóintézet laboratóriumi dolgozója – számítógéppel segítette a repülőgép tervezést. A Buran űrrepülőgép aerodinamikai fejlesztésében is tevékenykedett. 1977-ben a Moszkvai Repülési Intézetben (MAI) szerzett gépészmérnök diplomát. 1980-ban az intézeten belül felsőfokú számítógép ismeretekből kapott oklevelet. 1981-től folyamatosan kérvényezte űrhajóssá minősítését. Rendre megfelelt az orvosi vizsgálatokon, de valamilyen indokkal mindig elutasították. 1983-tól a CCH NGO Energia vállaltnál dolgozott mint mérnök, vezető mérnök, főmérnök, 1989-től csoportvezető. 1985-ben részt vett a Buran-űrsikló üzemeltetésére kijelölt űrhajósok kiképzésén. Szakterülete az automatizált rendszerek tervezése, részt vett az interaktív rendszerek (űrhajók újrahasznosítható elemeinek) kidolgozásában, az aerodinamikai és repülőgépek összeszerelésének számítógépes modellezésében. Közreműködött a Szojuz TM, Buran dokkoló rendszerének fejlesztésében. 1995-ben repülőgép-vezetőként az L–39-en gyakorolt, végrehajtott 29 ejtőernyős ugrást, egy túlélési tábort.

1992. március 3-tól részesült űrhajóskiképzésben. Három űrszolgálat alatt összesen 503 napot, 6 órát és 29 percet töltött a világűrben. Hét űrséta (kutatás, karbantartás, szerelés) alatt 38 óra 24 percet töltött az űrállomáson kívül.

Politikai tevékenység szerkesztés

  • 1999. március 20-tól az orosz Űrhajózási Szövetség (FC) alelnöke.
  • 2003-tól községi képviselő az egyik moszkvai kerületben,
  • 2009-től küldött a moszkvai képviseletben.

Űrrepülések szerkesztés

Tartalék személyzet szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés