Peter Kolosimo
Peter Kolosimo, eredeti neve: Pier Domenico Kolosimo (Modena, 1922. december 15. – Milánó, 1984. március 23.) olasz újságíró, író.
| Peter Kolosimo | |
 | |
| Született | 1922. december 15.[1][2] Modena |
| Elhunyt | 1984. március 23. (61 évesen)[1] Milánó |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Lipcsei Egyetem |
| Kitüntetései | Bancarella-díj |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Kolosimo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Amerikai-olasz származású volt, élete során Bolzanóban, Torinóban és Milánóban élt. 1969-ben Non è terrestre című műve Bancarella-díjat kapott. Munkái hatvan országban jelentek meg, többek közt Oroszországban, Japánban és Kínában. A második világháborúban az olasz hadseregben mint fuvaros tevékenykedett, de dezertált, s csatlakozott a cseh ellenálláshoz. Ebben az időben kommunista, sztálinista és szovjetbarát volt, egy ideig egy rádióműsort is vezetett. A hidegháború éveiben háttérbe szorult, ekkor tudományos-fantasztikus regényeket jelentetett meg Omega Jim álnév alatt.[4]
Az 1970-es években és az 1980-as évek elején több magazin szerkesztőjeként is tevékenykedett, ezek közül a legjelentősebb a Pi Kappa című volt, amely ugyanazokkal a "fantarcheológiai" témákkal foglalkozott, amikkel Kolosimo könyvei. Néhány kötetét feleségével, Caterinával közösen írt. Ő volt a megalapítója és koordinálója az Olasz Őstörténeti Szövetségnek (ASP) is.[5]
Tevékenysége szerkesztés
Kolosimo azon állításait, amelyekben a régmúlt történelemben ide látogató, az emberi civilizációt befolyásoló ősi űrhajósokról tett, pszeudohistóriának (áltörténelem) tekintik.[6] Non è terrestre című kötete áttekintése után Jason Colavito azt álltotta, hogy a munka bizonyítékokat állít elő, tévesen fordítja le a felhasznált régi forrásokat, s összekeveri a tudományos-fantasztikus állításokat a történelmi tényekkel.[7] Mindemellett Kolosimo híres lett Olaszországban, elnyerte a Bancarella-díjat, a Playboy 1974 novemberében interjút közölt vele, nekrológját pedig a GQ Magazine olasz változata közölte. Sok, mindmáig létező kommunista szervezet úttörőként és harcosként emlékezik rá.
A Fantasticienza című olasz lap úgy emlékezett rá, mint olyan szerzőre, aki az egyszerű embereknek írt,[8] a Pagine 70 című lap a Non è terrestre című kötetet úgy említi, mint "az első bosszút az akadémikus történettudományon", amely tudomány kategorikusan elutasította Kolosimo elképzeléseit. A szerző a továbbiakban úgy jellemzi Kolosimót, mint "kedves, nem mindennapi embert, s remek beszédpartnert". Kolosimo munkáját az "akadémiai sznobság világát visszatartó erőnek" írja le.
Munkái szerkesztés
Pszeudohistória szerkesztés
- Il pianeta sconosciuto (1957) ISBN 9788842539803
- Terra senza tempo (1964) ISBN 9788842533177
- Ombre sulle stelle (1966) ISBN 9788842534235
- Psicologia dell'eros (1967)
- Non è terrestre (1968) ISBN 9788842534129
- Guida al mondo dei sogni (1968)
- Il comportamento erotico degli europei (1970)
- Cittadini delle tenebre (1971)
- Astronavi sulla preistoria (1972) ISBN 9788842532149
- Odissea stellare (1974) ISBN 9788842542414
- Fratelli dell'infinito (1975)
- Polvere d'inferno (1975)
- Italia mistero cosmico (1977) ISBN 9788842547013
- Civiltà del silenzio (1978)
- Fiori di luna (1979)
- Io e l'indiano (1979)
- Viaggiatori del tempo (1981)
- I misteri dell'universo (1982, feleségével közösen)
Regényei szerkesztés
- Fronte del sole, De Vecchi, Milano, 1979 (feleségével közösen)
- Missione uomo, Dizionari dell'Avventura n.9, Bruno Boggero e Giunti-Marzocco, 1982 (Oscar Warnerrel közösen)
Szerkesztőként szerkesztés
- Pi Kappa, rivista di mistero, archeologia ed esobiologia (vezető szerkesztő), I-II, Sugar, Milano, 1972-1973
- Dimensione X, enciclopedia del mistero (coordinator), 1-10, Milano, 1982
- Italia misteriosa (szerkesztő), Edipem, Milano, 1984
- Scrutando nel futuro (szerkesztő), Edipem, Novara, 1984
Magyarul megjelent művei szerkesztés
- Nem földi (szemelvények a Non è terrestre című kötetből, Galaktika 22., 1976)
- Árnyak a csillagokon (tanulmány, Galaktika 23., 1977; utánközlés: UFO-k és elsüllyedt világok c. antológia, Móra, 1988)
- A tér látnokai (tanulmány, Galaktika 112., 1990)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Vegetti Catalog of Fantastic Literature (olasz nyelven)
- ↑ Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur
- ↑ https://www.wumingfoundation.com/giap/2014/03/peter-kolosimo-30-anni-across-the-universe-1984-2014/#sdfootnote10anc
- ↑ "Dei del Cielo, Dei della Terra" Archiválva 2014. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Retrieved 2015-05-12.
- ↑ Bullard, Thomas E. (1996). Ancient Astronauts. In The Encyclopedia of the Paranormal. Edited by Gordon Stein. Prometheus Books. pp. 25-32. ISBN 1-57392-021-5
- ↑ Colavito, Jason. (2014). Part 1, Part 2, Part 3, Last Part. Retrieved 2019-06-29.
- ↑ https://www.fantascienza.com/6391/pk-peter-kolosimo-sognatore-patafisico/2
Források szerkesztés
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Peter Kolosimo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
