Pettenbach
Pettenbach osztrák mezőváros Felső-Ausztria Kirchdorf an der Krems-i járásában. 2019 januárjában 5111 lakosa volt.
Pettenbach | |||
Magdalenaberg | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Járás | Kirchdorf an der Krems-i járás | ||
Irányítószám | 4643 | ||
Körzethívószám | 07586 | ||
Forgalmi rendszám | KI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5272 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 486 m | ||
Terület | 54,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 57′ 42″, k. h. 14° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 42″, k. h. 14° 01′ 00″ | |||
Pettenbach weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pettenbach témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Elhelyezkedése szerkesztés
Pettenbach Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik. Legmagasabb pontja a Pernecker Kogel (1080 m). Területének 15,7%-a erdő és 73,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 10 településrészt, illetve falut egyesít: Dürndorf (860 lakos 2019-ben), Etzelsdorf (337), Gundendorf (186), Hammersdorf (311), Lungendorf (366), Magdalenaberg (207), Mitterndorf (840), Pettenbach (1521), Pratsdorf (548) és Steinfelden (127).
A környező önkormányzatok: északkeletre Ried im Traunkreis, keletre Wartberg an der Krems és Schlierbach, délkeletre Inzersdorf im Kremstal, délre Steinbach am Ziehberg, délnyugatra Scharnstein, északnyugatra Vorchdorf, északra Eberstalzell.
Története szerkesztés
Pettenbach első említése 777-ből származik, ekkor a kremsmünsteri apátság birtoka volt. 1236-ban említenek egy bizonyos Heinricus de Petempah lovagot, aki valószínűleg a falu hűbérura volt. Később Hertel von Pettenbach megölte a polheimi Rudolf den Dornt. Hertel után a nemesi udvarházat feltehetően elhagyták és romba dőlt, mert 1431-ben V. Albert herceg engedélyezte a helyén egy kápolna építését. 1469-ban Ulrich Hassendorfer volt a falu ura, 1520-ban Pettenbach a Kirchbergek seisenburgi uradalmához került. 1605-ben Achaz Fenzl szerezte meg az uradalmat, melyet 1615-ben lánya, Felizitas Fenzl örökölt, házassága révén pedig a Wagrain család birtokába került.
A napóleoni háborúk során több alkalommal megszállták. 1918-tól Felső-Ausztria tartomány része. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba osztották be, majd a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.
Lakosság szerkesztés
A pettenbachi önkormányzat területén 2019 januárjában 5111 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 92,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 2,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 87%-a római katolikusnak, 1,9% evangélikusnak, 5,4% mohamedánnak, 3,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (91,8%) mellett a törökök (4%) és a horvátok (2,6%) alkották.
A lakosság számának változása:
2016 | 5 181
|
2018 | 5 272
|
Látnivalók szerkesztés
- Seisenburg várának romjai
- a késő gótikus Szt. Benedek-plébániatemplom 1484-ben épült
- a magdalenabergi Mária Magdolna-kegytemplom
- a Szt. Leonhard-templom
- a Bartlhaus, benne a helytörténeti múzeummal
- a 16-17. századi Lindinger fogadó
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források szerkesztés
- A település honlapja
- 40912 – Pettenbach Statistik Austria
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pettenbach (Oberösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.