Phacellodomus sibilatrix
A Phacellodomus sibilatrix a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Phacellodomus sibilatrix Sclater, 1879 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Phacellodomus sibilatrix témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Phacellodomus sibilatrix témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt Philip Lutley Sclater angol ügyvéd és zoológus írta le 1838-ban.[3]
Előfordulása szerkesztés
Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia, Paraguay és Uruguay területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz erdők, szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 14 centiméter, testtömege 14-16 gramm.[5]
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
