Pietro Germi

olasz rendező, forgatókönyvíró, színész, 1914-74

Pietro Germi (Genova, 1914. szeptember 14.Róma, 1974. december 5.) olasz színész, forgatókönyvíró és filmrendező.

Pietro Germi
Született1914. szeptember 14.[1][2]
Genova[3]
Elhunyt1974. december 5. (60 évesen)[1][4][5][2]
Róma
Állampolgársága
  • olasz (1946. június 13. – 1974. december 5.)
  • olasz (1914. szeptember 14. – 1946. június 13.)
Foglalkozása
IskoláiExperimental Centre of Cinematography
Kitüntetései
Halál okamájgyulladás
Színészi pályafutása
Aktív évek1939–1974

A Wikimédia Commons tartalmaz Pietro Germi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete és pályafutása szerkesztés

Genovában született, alsó középosztálybeli családban. Mielőtt végleg eljegyezte magát a színészettel, kifutófiú volt, és rövid ideig tengerészeti iskolába is járt. A színészetet és a rendezést Rómában tanulta. Már tanulmányai során is színészkedett, dolgozott segédrendezőként, és alkalmanként írt is, hogy ezzel tartsa el magát.

Rendezőként 1945-ben debütált az Il testimone című filmmel. Korai munkái – többek között ez is – magukon viselték az olasz neorealizmus stílusjegyeit. Ezek a filmek többnyire a szicíliaiak szociális helyzetével, drámai sorsával foglalkoztak. A társadalmi drámáktól később a szatirikus komédiák felé fordult, de megőrizte a szicíliaiak iránti szeretetét. A hatvanas években világsikert ért el többek között a Válás olasz módra (Divorzio all'italiana), az Elcsábítva és elhagyatva (Sedotta e abbandonata) és a Hölgyek és urak (Signore e Signori) című filmjeivel. A Válás olasz módra mind a rendezésért, mind a forgatókönyvért Oscar-jelölést kapott, és végül is az utóbbi kategóriában nyert. 1966-ban a Hölgyek és urak elnyerte a cannes-i fesztivál nagydíját. Az 1968-ban Adriano Celentano főszereplésével készült Serafino című filmje 1969-ben a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál aranydíját kapta. Valamennyi általa rendezett film forgatókönyvének írásában közreműködött, és néhány munkájában színészként is szerepelt.

1974. december 5-én májgyulladás következtében hunyt el Rómában.

Filmjei szerkesztés

  • Il testimone (1945)
  • Elveszett ifjúság (1947)
  • A jog nevében (1948)
  • A remény ösvényei (1950)
  • Against the Law (1950)
  • La città si difende (1951)
  • Az elnökasszony (1952)
  • Il brigante di Tacca del Lupo (1952)
  • Gelosia (Féltékenység) (1953)
  • Amori di mezzo secolo (1953, episode 2)
  • A vasutas (1955)
  • L'uomo di paglia (1957)
  • Gyilkossági ügy (1959)
  • Válás olasz módra (1961)
  • Elcsábítva és elhagyatva (1963)
  • Signore e signori (Hölgyek és urak) (1965)
  • L'immorale (1966)
  • Serafino (1968)
  • Le castagne sono buone (1970)
  • Alfredo, Alfredo (1972)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Джерми Пьетро, 2015. szeptember 28.
  4. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források szerkesztés

  • Ephraim Katz - The Film Encyclopedia - 1993-as kiadás

További információk szerkesztés