Wikipédia

Pilisszentkereszt

magyarországi község Pest vármegyében

Pilisszentkereszt (szlovákul: Mlynky = malmocska) község Pest vármegye Szentendrei járásában, a budapesti agglomerációban. A község része Dobogókő. Lakóinak száma 2259 fő ebből 547 szlovák és 77 fő német (a 2011-es népszámlálás szerint). Népszerű kirándulóhely, illetve kirándulások kiindulási pontja.

Pilisszentkereszt
Plébániatemplom
Plébániatemplom
Pilisszentkereszt címere
Pilisszentkereszt címere		 Pilisszentkereszt zászlaja
Pilisszentkereszt zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzentendrei
Jogállásközség
PolgármesterPeller Márton (független)[1]
Irányítószám2098
Körzethívószám26
Népesség
Teljes népesség2181 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség122,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 42′, k. h. 18° 54′Koordináták: é. sz. 47° 42′, k. h. 18° 54′
Pilisszentkereszt (Pest vármegye)
Pilisszentkereszt
Pilisszentkereszt
Pozíció Pest vármegye térképén
Pilisszentkereszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisszentkereszt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Földrajz szerkesztés

 
A település környéke

Budapest északi határától 26 km-re, a Dunazug-hegyvidék, azon belül a Pilis és a Visegrádi-hegység határán, a a Dera-patak és a Kanyargós-patak völgyében fekszik, a Dobogó-kő és a Pilis csúcsai alatt.

Történelem szerkesztés

A település határában található a 11. századi királyi vadászkastély, amelyet III. Béla király az általa 1184. május 27-én alapított pilisi ciszterci apátságnak adott. Gerecze Péter kezdte meg a romok feltárását 1913-ban, majd az 1960-as – 1970-es években Gerevich László tárta fel az apátság maradványait teljes egészében. Ebben a monostorban temették el II. Endre király 1213. szeptember 28-án meggyilkolt feleségét, Gertrudis királynét. A tragédiát Katona József Bánk bán című drámájában dolgozta fel. A templom és a hozzá tartozó kolostor a tatárjárás és törökdúlás idején megsemmisült.

A helység újratelepítése Mária Terézia idején kezdődött meg. Ekkor felvidéki szlovákok, és német telepesek érkeztek ide. A terület a pálosok tulajdona volt, akik a települést Szentkeresztnek nevezték el, amely az idők során a Pilis közelsége miatt Pilisszentkereszt lett. A ma is látható barokk stílusú templom a pálos atyák vezetésével 1766-ra épült fel, és a Szent Kereszt titulust kapta. 22 méter magas tornya csak 1803-ra készült el.

1945. január 9-én több, más irányból indított sikertelen kísérlet után a németek páncélosok támogatásával megkíséreltek a szovjet csapatok által körülzárt Budapestre bejutni Esztergom irányából Pilisszentlélek–Pilisszentkereszt–Pomáz irányában. 11-én véres harcok közben elfoglalták Pilisszentkeresztet és tovább nyomultak Pomáz felé, ahol végül is Hitler parancsa visszavonulásra utasította a támadókat. A páncélos ék a támadás leállításakor 17 kilométerre közelítette meg a fővárost.

2008-ban a képviselő-testület a szlovák kisebbségi önkormányzat irodájának elköltöztetéséről döntött a Szlovák Házból a szlovák iskola épületébe, ami diplomáciai vihart kavart Szlovákia és Magyarország között. Végül 2008 júniusában megállapodás született a Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Szlovák Önkormányzat között Pilisi Szlovákok Központja felépítéséről, amely a magyar és a szlovák kormány támogatásával valósult meg, és 2012. október 2-án adták át Orbán Viktor és Robert Fico részvételével.[3]

 
Pilisszentkereszt, Ciszterci Apátság légi fotón
 
Pilisszentkereszt, Ciszterci Apátság légi felvételen
 
Pilisszentkereszt, Ciszterci Apátság látképe madártávlatból

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Telek Pál (független)[4]
  • 1994–1998: Havelka József (független szlovák kisebbségi)[5]
  • 1998–2002: Havelka József (független szlovák kisebbségi)[6]
  • 2002–2006: Havelka József (független szlovák kisebbségi)[7]
  • 2006–2010: Lendvai József János (SZPKE)[8]
  • 2010–2011: Lendvai József János (független)[9]
  • 2011–2014: Lendvai József János (független)[10]
  • 2014–2019: Peller Márton (független)[11]
  • 2019-től: Peller Márton (független)[1]

A településen 2011. november 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és megerősítette pozícióját.[10]

Népesség szerkesztés

Lakóinak száma 2259, a 2011-es népszámlálás szerint, ebből 547 lakos (24,2%) szlovák, 77 fő német.

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 19,1% szlováknak, 2,1% németnek, 0,3% szerbnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek és románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,2% volt római katolikus, 4,9% református, 0,8% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,1% izraelita, 0,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (37,6% nem válaszolt).[13]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2193
2167
2127
2206
2194
2181
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

Infrastruktúra szerkesztés

Közlekedés szerkesztés

Budapest felől Pomázon, Esztergomból Pilisszentléleken keresztül közelíthető meg, mindkét irányból az 1111-es úton. A főváros felől megközelíthető még Pilisvörösváron és Pilisszántón keresztül is a 11 108-as úton. A szintén Pilisszentkereszthez tartozó Dobogó-kőre a 11 115-ös út vezet.

Látnivalók szerkesztés

 
A romok légifotója

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Pilisszentkereszten találkozik Orbán és Fico (magyar nyelven). Index, 2012. október 2. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  4. ↑ Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  6. ↑ Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. ↑ Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. ↑ Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  9. ↑ Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. ↑ a b c Pilisszentkereszt települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  11. ↑ Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  12. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  13. ↑ Pilisszentkereszt Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pilisszentkereszt&oldid=27072775”