Pilisy Róza
Pilisy Róza, más forrásokban Pilisi; születési nevén Schumayer Rozália (1857. december 1.[3] – 1931. július 18.[* 1][4]) magyar írónő, művelt kurtizán, „a magyar kaméliás hölgy”.[3] Vendégei közé tartozott Zichy Jenő, Batthyány Elemér és Apponyi Albert. Krúdy Gyula is rendszeresen látogatta.[5]
| Pilisy Róza | |
 | |
| Született | Schumayer Rozália 1857. december 1.[1] Pilis[1] |
| Elhunyt | 1931. július 18. (73 évesen)[2] nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisy Róza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Szinnyei József szerint Schumayer Ignácz katona és Láng Borbála lányaként született Pilisen.[3] Ugyanakkor Krúdy Gyula szerint édesapja ismeretlen katonatiszt volt, aki elcsábította egy pilisi orvos lányát.[6] Nagyszülei nevelték, 17 évesen azonban teljesen egyedül maradt, egy huszártiszttel a fővárosba szökött, de kapcsolatuk nem tartott sokáig. Egy virágboltban kezdett dolgozni, hogy eltartsa magát, itt figyeltek fel rá a város előkelőségei, majd Apponyi Albert lakást vásárolt a számára.[5] Itt szalont rendezett be, előkelő urak jártak hozzá, akiket nem csak szépsége, de műveltsége is vonzott. A jól jövedelmező kurtizánélettel szerzett pénzből fényűző otthont alakított ki magának a Magyar utca 20. szám alatt, mely bordélyházként is funkcionált.[5] Szalonjában megfordultak politikusok, híres írók, és a szóbeszéd szerint hercegek és királyok is.[7] Krúdy Gyulának sokáig a múzsája volt Pilisy, többek között A vörös postakocsiban is visszaköszön az alakja.[5] Pekár Gyulával való szerelmi viszonyáról Krúdy is megemlékezett, a férfi miatt Pilisy öngyilkosságot kísérelt meg, bár a kiérkező sebészorvos szerint a lövés szögéből ítélve valaki más húzhatta meg a ravaszt. Krúdy Pekárra terelte a gyanút írásaiban, ami miatt a két férfi kapcsolata végérvényesen megromlott.[8][9]
Pilisy Róza rendszeresen írt verseket, novellái megjelentek a lapokban, regényeket is írt.[8]
Munkái szerkesztés
- Pity-palaty. Budapest, 1887 (novelláskötet)
- Csillagok: regény az életből. Buschmann F. Könyvnyomdája. Budapest, 1893.
- Réz István és egyéb elbeszélések. Budapest, 1896.
- A három kadét. Budapest, 1899.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Közlés napja
- ↑ a b Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (magyar nyelven), 1905
- ↑ Hírek, 1931. július 18.
- ↑ a b c Szinnyei József. Pilisi (családi nevén Schumayer) Róza, magyar írók élete és munkái. Hornyánszky Viktor akadémiai könyv- kereskedése (1905)
- ↑ (1931. július 18.) „Hírek”. Az Est (161), 10. o, Kiadó: Arcanum.
- ↑ a b c d Ő volt Pest leghíresebb örömlánya a 19. században: az angol királytól Krúdyig rengetegen rajongtak a művelt asszonyért. Femina. (Hozzáférés: 2021. május 28.)
- ↑ (2010) „krúdy Gyula: "Pest Rózsája" : Pilisy Róza legragyogóbb élete, öreges hanyatlása és remete-halála”. Budapesti Negyed 18, 501-507. o. ISSN 1217-5846.
- ↑ (1931. július 19.) „Pletykálkodás”. Ujság 7 (162), 17. o, Kiadó: Arcanum.
- ↑ a b Ilyen volt 74 évesen a legismertebb magyar kurtizán. 24.hu. (Hozzáférés: 2021. május 28.)
- ↑ Lipp Tamás (2012. július 20.). „Krúdy, Pekár és Pilisy Róza. Toldi bosszúja”. 168 óra. (Hozzáférés: 2021. május 28.)