Wikipédia

Pinnye

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében

Pinnye (németül: Pinier, Freindorf, horvátul: Pinjija[3]) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Pinnye
Látkép a 8628-as út Ikva-hídja felől
Látkép a 8628-as út Ikva-hídja felől
Pinnye címere
Pinnye címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállásközség
PolgármesterFarkas Tamás (független)[1]
Irányítószám9481
Körzethívószám99
Népesség
Teljes népesség316 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 35′ 09″, k. h. 16° 46′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 09″, k. h. 16° 46′ 13″
Pinnye (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Pinnye
Pinnye
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Pinnye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pinnye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Sopron és Kapuvár között, a 85-ös főúttól másfél kilométerre délre fekszik, az Ikva-patak partján.

Központján a 8628-as út vezet keresztül, de közigazgatási területének keleti, lakatlan részeit érinti még a 8612-es út és a 8524-es út is.

Északi határrészei közt húzódik a térség legfontosabb vasútvonalának számító, villamosított Győr–Sopron-vasútvonal, melynek egy megállási pontja van itt; Pinnye vasútállomás a faluközponttól közúton mintegy 2,5 kilométerre északra helyezkedik el, közúti elérését a 85-ös főútból északnak kiágazó 85 312-es számú mellékút biztosítja.

Történelme szerkesztés

A rómaiak korában már lakott hely volt. Első írásos említése 1324-ben történt. A középkorban az Oslik birtokolták, majd ebből származott Pinnyei Antal-féle família, és leányágon a Zalay- és Niczky család.

A 14. századból fennmaradt birtokjogi perek oklevelei szerint: Freindorf, Freyndorff, Pune, illetve Punye neveken szerepelt a település. 1409-ben emelték a „Boldogságos Szűz” tiszteletére az első templomot. 1526 után horvát nyelvűek érkeztek a faluba. 1548-ban a királyi adószedő így fogalmazott a község adózásáról: „Pynnye. Nemesek: Zalai Péter és Benedek. Porta 4, zsellér 3, szegény 12, pásztor 1.”

A 16. század második felében a birtokos nemesek gyakran változtak, a birtok elaprózódott, Pinnye jobbágyközséggé vált. Bocskai hadai 1605-ben pusztítottak. Az 1683. évi török átvonulás után Pinnyén 47 elhagyott ház maradt. A 17. században Zeke Péter és Tallián Péter tulajdona volt, a kuruc korban pedig gróf Karaffa Károlyé. A II. József által végeztetett első magyarországi népszámláláskor 61 házban, 32 jobbágy- és 12 zsellércsaládot, összesen 428 főt írtak össze. „1840-ben 62 házban 480 lakos volt. Rohonczy Ignácnak kastélya, szárazmalma, cséplőgépe volt. Az olaszkapor, édesgyökér, az igazi komló körül való szorgalma, úgy a selyemtermesztésben megkívánható szederfa nagybani nevelése nevezetesíti Pinnyét.”

Az 1848-49-es szabadságharcban honvédként harcoltak: Páris János, Rudasics József, Wengler Ferenc és Wengler István.

Az iskoláról 1872-ben így írtak: „Tűrhető. 1 tanteremben 1 tanító 94 tanulót (I-VI.osztály) tanított.” A lakosság az 1880-tól 1914-ig tartó időszakban 630 főről 603 főre csökkent. A község vezetése a nagylózsi körjegyző és választott bíró segítségével történt 1950-ig a tanácsok megalakulásáig.

Magyarország első távolsági telefonbeszélgetése Sopron és Pinnye között jött létre 1877-ben. Megvalósítója Salamin Leó, a soproni állami főreáliskola akkori igazgatója és természettan tanára volt.

A második világháborúban a front 1945. március 30-án gyorsan átvonult, a település a harcok során nem károsodott. Pinnye hősi halottainak száma 18.

A világháború után szerkesztés

1950-ben önálló tanács jött létre. 1959-ben alakult meg a „Szabadság” mezőgazdasági termelőszövetkezet 85 taggal és 767 hektár földdel, központja Peresztegen volt. Az intézményrendszer az 1970-es évekre kiépült. Orvosi rendelővel, könyvtárral, mozival, ifjúsági klubbal, kultúrházzal rendelkezett Pinnye. 1979-től a község Nagycenk társközsége lett, s újbóli önállósulása csak 1990-ben a helyi önkormányzat létrejöttével valósult meg.

Az óvodásokat 1962-től Nagylózsra, az iskolásokat 1971-től Peresztegre szállítják.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Sebestyén Józsefné (független)[4]
  • 1994–1998: Sebestyén Józsefné (független)[5]
  • 1998–2002: Sebestyén Józsefné (független)[6]
  • 2002–2006: Sebestyén Józsefné (független)[7]
  • 2006–2010: Farkas Tamás (független)[8]
  • 2010–2014: Farkas Tamás (független)[9]
  • 2014–2019: Farkas Tamás (független)[10]
  • 2019-től: Farkas Tamás (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
329
324
321
333
316
316
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,9%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 2,4% németnek mondta magát (25,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,8%, református 1,5%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,7% (31% nem nyilatkozott).[11]

Látnivalók szerkesztés

  • Sarlós Boldogasszony templomát 1852-ben építették a lebontott régi helyett. Berendezése neogótikus, kivéve a régi templomból származó Mária és Erzsébet találkozása-szobrot, mely 1770 körül készült
  • A templom melletti oszlopon Mária-szobor áll 1673-as évszámmal, és egy Szentháromság-szobor, mely 1750 körül készült
  • Nepomuki Szent János szobra a XVIII. századból származik
  • A Simon-kúria 1830 körül épült, klasszicista stílusban, Valószínűleg Hild Ferdinánd tervei szerint
  • Az úgynevezett Kastélykertben gyönyörű, évszázados cédrus áll

Képek szerkesztés

  •  
    Római katolikus templom
  •  
    Községháza
  •  
    Napóra

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ a b Pinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  4. ↑ Pinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Pinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  6. ↑ Pinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. ↑ Pinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. ↑ Pinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  9. ↑ Pinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. ↑ Pinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  11. ↑ Pinnye

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pinnye&oldid=26112297”