Pioneer–2
A Pioneer–2 (angolul: úttörő) amerikai mesterséges bolygó, a Pioneer-program keretében indították, Hold-kutató szonda.
| Pioneer–2 | |
 | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | ARPA |
| Gyártó | TRW Inc. |
| Küldetés típusa | megközelítés |
| Küldetés | |
| Célégitest | Hold |
| Indítás dátuma | 1958. november 8. 07:30:00 |
| Indítás helye | USAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás |
| Hordozórakéta | Thor-Able |
| Küldetés vége | 1958. november 8. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 39,6 kg |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pioneer–2 témájú médiaállományokat. | |
Küldetés szerkesztés
Feladata volt a Hold megközelítése, a technikai eszköz próbája, televíziós képek készítése, értékelés céljából a Földre továbbítása.
Jellemzői szerkesztés
A szondát az amerikai légierő (USAF) építtette. Üzemeltetője a NASA.
1958. november 8-án a Air Force Missile Test Center indítóállomásról egy Thor-Able hordozórakétával, direkt módszer alkalmazásával indították a Hold felé. A hordozóeszköz harmadik fokozatának hibája miatt nem tudta elérni a második kozmikus sebességet, ezért 6 óra 52 perces repülés után, 1550 kilométer távolságból visszazuhant, és november 8-án Afrika fölött elégett. Kevés információt szolgáltatott a mikrometeoritok jelenlétéről, és a mágneses térről.
Technikailag megegyezett a Pioneer–1-gyel. Az űrszonda formája hengeres (átmérője 74 centiméter), amely felül csonkakúppal volt lezárva. A szonda felülete laminált műanyagból készült. Külső felületén egy mágneses dipólusantenna volt felszerelve. Alsó részén egy szilárd hajtóanyagú kis rakéta állt rendelkezésre a végső manőver végrehajtására.
Hasznos tömege 36 kilogramm, műszereinek tömege 17,8 kilogramm, stabilizált eszköz, a kúp alakú felső és alsó fedelet hengeres rész köti össze, amelynek átmérője alsó 76 centiméter, magassága 74 centiméter. A tudományos műszercsomag 15,6 kilogramm volt. Egy STL képvizsgáló-televízió-rendszer, a sugárzás mérésére egy proporcionális számlálócső, az űrbeli sugárzás mérésére egy ionizációs kamra, a mikrometeorok észlelésére, számlálására alkalmas eszköz, a mágneses mező mérésére egy magnetométer, mikrogauss és hőmérséklet-mérő berendezés. Az energiát nikkel-kadmium-elemek (NiCd) adták a rakéták gyújtására, ezüst-cellaelemek a televízió-rendszerhez és higany-elemek a műszerek energiaellátására. Pályamódosítást segítő fúvóka (üzemanyaggal) 11 kilogramm, további 8 kis korrekciós fúvóka van elhelyezve a kúp tetején, amelyek használat után leválaszthatók. A kapcsolatot 108 MHz frekvencián, botantennákon keresztül biztosították.
Források szerkesztés
- (1969) „újságcikk”. Repülés (folyóirat) 1969. XXII. évfolyam 9. szám.
- Almár Iván: Űrhajózási Lexikon – 1981. Akadémia Kiadó/Zrínyi Katonai Kiadó ISBN 963-05-2348-5
Külső hivatkozások szerkesztés
- Pioneer–2. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 29.)
- Pioneer–2. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2012. december 30.)
|
Elődje: |
Pioneer-program |
Utódja: |
