A pireneusi zerge (Rupicapra pyrenaica) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Pireneusi zerge
Rupicapra pyrenaica pyrenaica
Rupicapra pyrenaica pyrenaica
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Naemorhedini
Nem: Zergék (Rupicapra)
Garsault, 1764
Faj: R. pyrenaica
Tudományos név
Rupicapra pyrenaica
(Bonaparte, 1845)
Szinonimák
  • Rupicapra rupicapra pyrenaica Bonaparte, 1845
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pireneusi zerge témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pireneusi zerge témájú médiaállományokat és Pireneusi zerge témájú kategóriát.

A zerge (Rupricapra rupricapra) legközelebbi rokona; korábban eme állat alfajának számított Rupicapra rupicapra pyrenaica név alatt.

Előfordulása szerkesztés

A pireneusi zerge előfordulási területe magába foglalja a Spanyolországhoz tartozó Kantábriát, a Pireneusok déli oldalait, beleértve Franciaország déli határvidékét, valamint Olaszország déli és középső részeit. 2021-ben világszerte 50 000 példányáról tudnak a szakértők.

Alfajai szerkesztés

Jelenleg 3 elismert alfaja van:

  • abruzzói zerge (Rupicapra pyrenaica ornata) Neumann, 1899 - kihalással fenyegetett alfaj. Kizárólag Olaszország déli és középső részein található meg, ilyen hely az Abruzzói Nemzeti Park is. Ottani populációja nem éri el a 300 egyedet, bár az stabilnak mondható. A faj megőrzése érdekében egyes egyedeket európai állatkertekben is tartanak.
  • kantábriai pireneusi zerge (Rupicapra pyrenaica parva) (Cabrera, 1914) - Spanyolországban endemikus.
  • igazi pireneusi zerge (Rupicapra pyrenaica pyrenaica) (Bonaparte, 1845) - a Pireneusokban fordul elő, főleg Spanyolország északi részén, de a francia határon és Andorrában is. Egyedszámát 2002-ben mintegy 25 000 egyedre becsülték, de az egyedszám változásairól nincsenek információk.

Megjelenése szerkesztés

Nagyon hasonlít a zergéhez, szőrzete valamivel vörösebb annál, a nyakán és a hasán levő fehér folt pedig kiterjedtebb. Körülbelül 80 centiméteres marmagasságú. Mindkét nemnek van szarva, amely hátrafelé hajlik és elérheti a 20 centimétert is.

Életmódja szerkesztés

Akár 3000 méteres tengerszint feletti magasságban is megtalálható; ahol főleg perjefélékkel táplálkozik, de étrendjét kiegészíti zuzmókkal és rügyekkel.

Szaporodása szerkesztés

A vemhesség átlagosan 23-24 hétig tart, ennek végén 1 gida jön világra.[1]

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pyrenean chamois című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.