Piros gyűszűvirág
A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) az útifűfélék (Plataginaceae) családjába, a Digitalis nemzetségbe tartozó, erdei irtásokon, sík és hegyvidéken előforduló növényfaj. Európa legnagyobb részén megtalálható, az északi részek kivételével. Magyarországon vadon nem fordul elő, azonban kertekben dísznövényként használják. Minden része mérgező.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Digitalis purpurea L. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Piros gyűszűvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Piros gyűszűvirág témájú médiaállományokat és Piros gyűszűvirág témájú kategóriát. |
Jellemzői szerkesztés
A piros gyűszűvirág kétéves növény, az első évben fejlődnek ki a levelei, a második évben alakul ki a virágos hajtása. Az egész növényt finom szőrök borítják. Szára 50–70 cm magas, egyenes. Levelei durvák, lándzsa alakúak, 20–40 cm hosszúak, nyelük szárnyas. Virágai 3–4 cm hosszúak, lecsüngőek és harang alakúak, a pártatoroknál sötét foltok láthatóak. Virágai a hajtáson azonos oldalon alkotnak fürtöt. Termése toktermés, tojásdad alakú, 1,5 cm hosszú, fekete színű.
Felhasználás szerkesztés
Az orvoslásban a növény szárított leveleiből kinyert digitoxint alkalmazzák, szívelégtelenség kezelésére. A hatásos és mérgező dózis között kicsi a különbség, ezért digitoxin alkalmazásakor szigorúan követni kell az orvos utasításait, a növény háziszerként nem használható. A mérgezés főbb tünetei: lassú szívfrekvencia (de később szapora szívverést is okozhat), hányinger, hányás, látási zavarok. Halált okozhat.
A növény tartalmaz egy digoxigenin nevű szteroidot is, melyet jelölőanyagként (főként nukleinsavak jelölésére) használnak a molekuláris biológiai kutatásokban.
A piros gyűszűvirágot dísznövényként is termesztik.
Hasonló vagy rokon fajok szerkesztés
- Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea)
- Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata)
- Kisvirágú gyűszűvirág (Digitalis lutea)
- Sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora)
Védettsége szerkesztés
Magyarországon nem védett.
Képek szerkesztés
Források szerkesztés
- Pamela Forey, Cecilia Fitzsimons: Vadvirágok. Budapest, 1993
- Rápóti J., Romváry V.: Gyógyító növények. 6. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1980. ISBN 963-240-856-X
- Gyires Klára, Fürst Zsuzsanna (szerk.): Farmakológia és farmakoterápia I. Farmakológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-226-137-9
