Wikipédia

Pisa (település)

város Olaszországban
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Pisa (egyértelműsítő lap)

Pisa (IPA: [' pi:za]; hallgasd) olasz város Toszkánában; Pisa megye és az érsekség székhelye. A Tirrén-tengertől 7,5 kilométerre fekszik az Arno folyó két partján, amelyen több hídja is van. Világszerte ismert a ferde tornyáról. A Pisai Egyetem története a középkorig nyúlik vissza.

Pisa
Pisa címere
Pisa címere		 Pisa zászlaja
Pisa zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióToszkána
MegyePisa (PI)
PolgármesterPaolo Fontanelli
Védőszent
  • Rainerius (június 17.)
  • Bona of Pisa (május 29.)
Irányítószám56100
Körzethívószám050
Forgalmi rendszámPI
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség88 737 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség462 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság4 m
Terület185 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 43′, k. h. 10° 24′Koordináták: é. sz. 43° 43′, k. h. 10° 24′
Elhelyezkedése Pisa térképén
Elhelyezkedése Pisa térképén
Pisa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Éghajlata szerkesztés

Pisa mediterrán éghajlatú. Hűvös-enyhe tél és forró nyár jellemzi. A csapadékmennyiség ősszel tetőzik.

Pisa éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)17,621,024,027,930,935,037,838,836,230,224,020,438,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)11,412,615,217,822,226,029,429,525,720,915,311,819,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,22,54,47,210,714,116,717,214,310,76,13,49,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−13,8−8,4−8,2−3,22,85,88,88,23,80,3−7,2−7,2−13,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)635860896248254910214012474894
Havi napsütéses órák száma105122152192242267316279219177111932275
Forrás: Servizio Meteorologico (temperature and precipitation data 1971–2000)[1] , Servizio Meteorologico (relative humidity and sun data 1961–1990)[2]


Története szerkesztés

Pisa Kr. e. 179-ben lett római gyarmat, kikötője ekkor csak 2 kilométernyire volt a várostól. Miként a többi észak-olaszországi városok, fölváltva a gótok, longobardok, frankok birtokában volt. Önállóságát megszerezvén, gyorsan fölvirágzott, különösen amikor versenytársát, Amalfit a normannok segítségével 1137-ben földúlta. A guelf és ghibellin háborúkban mindig a császár pártján állott. A Hohenstaufok bukása maga után vonta a ghibellin város bukását is, amikor a genovaiak Oberto Doria vezetése alatt 1284. augusztus 6-án Meloriánál hajóhadát megsemmisítették. Ehhez járultak belső súrlódások és viszályok is. Hosszas küzdelem után végül 1399-ben a Viscontiak birtokába jutott, akik 1405-ben eladták Firenzének. Még egyszer megkísértette Pisa Firenze ellenében függetlenségét kivívni; ebben őt VIII. Károly francia király is támogatta, de elkeseredett küzdelem után 1509-ben kénytelen volt magát újra megadni. Ekkor azután gyorsan hanyatlásnak indult.

Az újkorban az oktatási intézményei mellett könnyűipari központ és vasúti csomópont lett. A második világháború alatt súlyosan sérült.

Népesség szerkesztés

1881-ben 53 957, 1893-ban a becslések szerint 62 400, 2005-ben már 90 482 lakosa volt.

Közigazgatás szerkesztés

Kerületek:

  • Marina di Pisa
  • Tirrenia
  • Calambrone
  • Barbaricina
  • Riglione
  • Oratoio
  • Putignano
  • San Piero a Grado
  • Coltano
  • Sant’Ermete

Látnivalók szerkesztés

Fő szócikk: Dóm tér (Pisa)

A város központja a Piazza dei Miracoli vagy Piazza del Duomo (Dóm-tér).

  • Pisai ferde torony (Torre pendente): A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt. A fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173. augusztus 9-én kezdődött. A szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik. Az építész személyazonossága mindmáig vitatott. Sok éven át a tervezést Guglielmónak és Pisanónak tulajdonították.
 
A pisai dóm mellett álló nevezetes ferde torony, a templom harangtornya
  • Dóm (Dom Santa Maria Assunta): A Szűz Máriának szentelt dóm építése 1064-ben kezdődött. Az építész Buscheto volt; őt tekintik a pisai román stílus megteremtőjének. A belső mozaikok erős bizánci hatást tükröznek, míg a boltívek az iszlám művészet hatására utalnak. A homlokzat szürke márványból, illetve színes márvánnyal díszített fehér kőből készült. A mester a középső ajtón levő felirat szerint egy bizonyos Rainaldo volt.
  • Baptisterium: Ez Olaszországban a legnagyobb keresztelőkápolna: a kerülete 107,25 méter. Ha beszámítjuk a tetején levő Keresztelő Szent János szobrot, akkor néhány centiméterrel meghaladja a ferde torony magasságát. A román stílusú kerek építmény alapkövét 1153 augusztusában tették le. Az építész neve Diotosalvi magister. A befejezés a 14. századig váratott magára. A kápolna kupoláján 13. századi aranymozaik található.
  • A temető márványfala (Camposanto Monumentale): Azt mondják, hogy a fallal körülvett temető egy hajórakomány szentelt föld köré épült, amelyet a negyedik keresztes hadjárat során Ubaldo de’ Lanfranchi püspök hozott a Golgotáról. Maga az épület egy évszázaddal később épült: 1278-ban kezdte el Giovanni di Simone építész. Csak 1464-ben fejezték be.

További látnivalók:

Gazdaság szerkesztés

Sport szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

 
Galileo Galilei

Tudósok szerkesztés

Szépirodalom szerkesztés

Vallás képviselői szerkesztés

Történelmi hősök szerkesztés

Politikusok szerkesztés

Művészek szerkesztés

Zene szerkesztés

Filmművészek szerkesztés

Sportolók szerkesztés

Testvértelepülések szerkesztés

Panoráma szerkesztés

 
Nagyítás
Pisa egy képe

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ PISA/S.GIUSTO. Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  2. ↑ S. Giusto Tabella CLINO 1961–1990 Pisa. Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Multimédia szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pisa_(település)&oldid=26408926”