Wikipédia

Placebo

A „Placebo” lehetséges további jelentéseiről lásd: Placebo (egyértelműsítő lap).

A placebo (latin szó, jelentése 'tetszeni fogok'[1]) klasszikus, a gyógyító kontextusra nem leszűkített meghatározása szerint egy olyan „anyag vagy eljárás, ami az érintett tudomása szerint változtatni képes bizonyos tüneteket vagy külső-belső testi észleleteket, ám valójában nem bír az e változásokhoz szükséges farmakológiai vagy specifikus hatással”.[2][3] A placebo jelenséggel ellentétes irányú a nocebo.[4] Bizonyos esetekben (lásd „placeboresponder” személyek) egy placebokezelést követően szubjektív és/vagy objektív javulás áll be az egészségi állapotban.[5] Ezt nevezik placebohatásnak. Placebohatást kiválthat valamilyen beavatkozás (pl. gyógyszer adása, kezelés, műtét) és a hatás nagyságát befolyásolják az orvos tulajdonságai, jellemzői (pl. fehér köpeny, az orvos modora, hangneme, személyiségjellemzői), a gyógyszer fizikai (perceptuális) tulajdonságai (pl. a tabletta színe, formája), a beteg (kezelést kapó személy) tulajdonságai (pl. személyiségvonásai) és a kezelés környezeti jellemző (pl. a kórterem). A placebohatás a pszichológia és az élettan határterületi kérdése.[5]

Gyógyszerészeti készítmények, orvosi műveletek tudományos hatékonysági vizsgálatának ellentételi referenciájaként (kontrollcsoport) is alkalmaznak placebót.

A legújabb kutatások szerint a placebohatás egy valódi pszichobiológiai esemény, amit a teljes kezelés vált ki.[6] A klinikai gyakorlatban is kimutatható, még akkor is, amikor nem kap placebót a páciens. Kaptchuk és munkatársai[7] irritábilisbél-szindrómában (IBS) szenvedő betegeknél azt is kimutatták, hogy placebohatás (ebben az esetben a tünetek szubjektív enyhülése) kialakulhat úgy is, hogy a beteg tisztában van azzal, hogy a kapott kezelés (tabletta) hatóanyag nélküli. Egy újabb kutatás is igazolta, hogy ha tudnak a betegek a placebohatásról (elmagyarázzák nekik, hogy ható anyag nincs és hogy működik a placebo) akkor ugyanolyan eredményes, mintha azt hinnék hatóanyagot kaptak.[8] A legújabb irányzat szerint nem a placebohatás kiküszöbölése a cél, hanem annak etikus felhasználása és növelése az orvosi gyakorlatban.[6]

Lásd még: Nocebo

Placebo paradoxon története szerkesztés

 
Placebogyógyszer

A placebo szót a 18. századtól kezdve használják orvosi fogalomként, gyakran negatív értelemben.[9] A második világháborúban egy Henry Beecher nevű amerikai aneszteziológus ápolónője – miután kifogytak a fájdalomcsillapítóból – csak sóoldatot adott az egyik sebesült katonának. Meglepetésre az ál-fájdalomcsillapító csökkentette a fájdalmát, és megakadályozta a sokk kialakulását. A háború után Beecher 1955-ben publikálta nagy visszhangot keltett „The Powerful Placebo” tanulmányát, többek között ennek hatására az amerikai kongresszus 1962-ben törvényt hozott a gyógyszerek kötelező teszteléséről.[10] Egyes vélemények szerint Beecher a placebohatást és azt a tényt, hogy a hatóanyag nélküli tabletták is beindíthatják az emberi szervezet gyógyulását, problémává tette, és ezzel a démonizálással saját felfedezését ölte meg.[11]

A placebohatás használata jelenleg is vitatott. 1903-ban Richard Cabot azt javasolta, hogy ne használják, mivel megtévesztésen alapul. Newman hívta fel a figyelmet a „placebo paradoxon”-ra, – vagyis nem etikus placebót használni a gyógyításnál – de ugyanúgy nem etikus „nem használni olyasmit, ami gyógyít”.[12]

Bánki Csaba (1994) szerint az orvostudomány ellenszenvvel viseltetik a placebo iránt. Ennek az okai:

  • (jelenleg) nehezen értelmezhető a jelenség
  • a placebohatás „zavaró tényező” a kutatásokban
  • sok „standard” eljárás érvényességét kérdőjelezi meg
  • elmossa a határokat a tudományos eszközöket alkalmazó szakember és a placebohatással operáló laikus gyógyító között.[5]

A placebo-mechanizmust gyakran pejoratív értelemben is használják egyes alternatív orvosi és természetgyógyászati eljárások megbélyegzésére.[13][14]

Klinikai gyógyszervizsgálatok és a placebo szerkesztés

A klinikai tesztekben a placebo egyik célja az új hatóanyagok tesztelése. Ha egy hatóanyagtól valakinek javul az állapota, de nem lehet tudni, hogy a gyógyszeres kezelés tudata, illetve a gyógyszerbe vetett hit, vagy pedig valóban a gyógyszer fiziológiai hatása okozta nála a javulást, akkor érdemes kísérlethez folyamodni. Ilyenkor a betegek egyik csoportjának valódi hatóanyagot adnak, a többieknek pedig placebót – miközben egyik csoport sem tudja, hogy valódi gyógyszert kap-e vagy sem. A hatóanyag hatása akkor tekinthető igazoltnak, ha a valódi gyógyszerrel kezeltek nagyobb mértékben javulnak, mint a kontrollcsoport. Az orvosi gyakorlatban ilyen célra legtöbbször szőlőcukrot alkalmaznak, ha tabletta formájában kell a betegnek adni, illetve fiziológiás sóoldatot, ha infúzió formájában.

Az olasz kutató, Fabrizio de Benedetti szerint a gyógyszerek egy része csak a placebohatást erősíti fel; sőt, ha a beteg nem tud arról, hogy például diazepámot kapott, az nem is hatékony a műtét utáni szorongáscsillapításban.[15]

Aktív placebohatásnak nevezik, hogyha a mellékhatásokból a beteg rájön, hogy aktív szert kapott, ez általában további járulékos (kb. +25%-os) placebohatással jár együtt.

Placebo mechanizmus növelése szerkesztés

„A jó orvosság vagy csíp, vagy keserű, vagy drága”.

Az orvosi kutatásokban a gyógyszer hatását a farmakológiai hatáson kívül más tényezők is befolyásolják.

A teljes gyógyszerhatást a következő dolgok befolyásolják:

  • a gyógyszer jellemzői (ár, íz, alak, szín, név, kiszerelés),
  • a beteg jellemzői (iskolázottság, kor, műveltségi szint, személyiség, eddigi tapasztalatok),
  • a gyógyszert felíró jellemzői (hírnév, személyiség, státusz, tekintély, életkor, bőrszín),
  • a környezet, amiben a gyógyszert felírták (rendelő, laboratórium),
  • a kezelés körülményei: rituálészerű, pl. mindig ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen történik[8]
  • a társadalmi, gazdasági és kulturális környezet.

Pszichoterápia és a placebo szerkesztés

Lieberman és Dunlap (1979) érvelése szerint minden terápiának közös pontja, hogy hisznek benne. Éppen ezért nem is lehet placebotesztelést végezni a pszichoterápiás vizsgálatoknál.[5]

Placebohatás a sportban szerkesztés

Az első, sportteljesítményben mérhető placebohatás-vizsgálatot az 1970-es évek elején végezték,[16] ezt követően pedig 2000-től számos kutatási eredmény látott napvilágot a témában.[17][18][19] A sport-placebo vizsgálatokból kiderült, hogy 1) a sportteljesítményben van mérhető placebohatás, 2) ezt többféle (placebo) szer is ki tudja váltani, valamint arról is vannak már adatok, hogy 3) a placebokezelést kapó személy személyiségtulajdonságainak (pl. vonás és állapot szorongási, extraverzió, vonás szintű optimizmus) és 4) a különböző sport (táplálékkiegészítő) szerek érzékszervi (perceptuális) tulajdonságainak (azaz színüknek, formájuknak) milyen szerepük lehet a placebohatás megjelenésében. A placebohatást legalább négy faktor befolyásolja. A klinikai vizsgálatokkal ellentétben, a sport területén ezekről a faktorokról még elég keveset tudunk. A szándékos félrevezetésen alapuló placebohatás etikai dilemmái mellett fontos tudni, hogy léteznek nem félrevezetésen alapuló placebók, technikák is. Valamint egy külön érdekes terület a sportpszichológusok által a teljesítmény javítása érdekében alkalmazott technikák, mint pl. a mentális tréning, ami szintén egyfajta beavatkozás – valós szer használata nélkül. ref>Ariel, G., Saville, W. (1972) Anabolic steroids. The physiological effects of placebos. Medicine and Science in Sports, 4, 124-126.

A reklám-placebohatás szerkesztés

A reklám-placebohatás a szociálpszichológiai elnevezése annak a jelenségnek, hogy két ugyanolyan termék közül a drágábbat finomabbnak/jobb minőségűnek fogjuk érezni (hacsak nem vagyunk szakértők az adott termék, például bor esetén).

Több tucat empirikus tanulmány igazolta az emberek gondolataiban az ár és a minőség közötti szoros kapcsolatot. Az emberek feltételezik, hogy „megkapják azt, amit fizetnek”.

Ahogyan az orvosi beavatkozások hatásait is befolyásolják a beteg elvárásai (bizonyos fokig akkor is jobban lehet, ha hatóanyagot nem tartalmazó gyógyszert kap például), ugyanez a jelenség a vásárlás, majd a megvásárolt termék minőségének értékelésekor is jelentkezik. Például amikor bort kóstolunk.[20]

A reklám-placebohatás bemutatása kísérletekkel szerkesztés

A Bonni Egyetem és a Sorbonne kutatói e placeboeffektus idegélettani hátterét igyekeztek felderíteni. A teszt alanyai MR gépben feküdtek, miközben borokat kellett kóstolniuk, majd azt számozással értékelni. Összesen harminc emberen tesztelték, akik között fele-fele arányban jelentek meg férfiak és nők.

Olcsóbb és drágább borokat kellett kóstolniuk, miközben a monitoron láthatták a borok árait, amelyek természetesen nem feltétlenül voltak valósak. Arra a kutatók csakhamar rájöttek, hogy az embereket azért nem lehet bármivel becsapni, így hiába írnak ki a monitorra százeurós árakat, miközben pocsék löttyöt adnak a szívószálon át, kiderül a turpisság. De ha valósághűbben párosítják a borokat és az árakat, bizony bárki becsapható. Egy-egy tesztalany valójában ugyanazt a bort kóstolgatta többször egymás után, de nem tudott róla. Minden kóstolás előtt kiöblíthette a száját vízzel, hogy az előző íze ne befolyásolja a következő érzékelését. A várt jelenség meg is érkezett: a résztvevők hiába kóstolták ugyanazt a bort, ha a második próba előtt magasabb árat láttak a monitoron, magasabb pontszámot adtak ízletességére, és fordítva. A vizsgálat lényegi részét az MR-képek elemzése adta. Ezekből kiderült, hogy két agyrész, jelesül a prefrontális kéreg középső része és az agykéreg alatt fekvő szürkeállomány bizonyos, striatumnak nevezett magvai sokkal nagyobb aktivitást mutatnak, hogyha a kóstolt bort drágábbnak hisszük. A jutalmazási és motivációs rendszert jelentősen aktiválják a magasabb árak, és nyilvánvalóan növelik az ízlés élményét".[21]

Egy másik kísérletben a kutatók különféle nagyságrendű elektromos sokkok sorozatát adták az embereknek, és megkérdezték őket az általuk tapasztalt fájdalmakról. A fájdalom természetesen erősen érezhető volt. Ezután a kutatók a résztvevőknek elmondásuk szerint olcsó, valamint drága fájdalomcsillapítót adtak (valójában mindkettő C-vitamin volt). Aztán megismételték a sokkokat. A drága placebo csoport résztvevői arról számoltak be, hogy ez elég jól működik, sokkal jobban, mint az a csoport, aki az olcsó placebót kapta.[22]

Placebo-hatásmechanizmus elméletek szerkesztés

A placeboválaszt befolyásoló tényezők szerkesztés

A placebohatás kialakulásának megértésében segíthet Gordon Claridge (1970)[23] „teljes gyógyszerhatás” fogalma. Claridge szerint egy szer hatása több tényezőből tevődik össze. Ez a felfogás mára elfogadottá és összeegyeztethetővé vált a klinikai placeboirodalomban összegyűlt adatokkal, valamint az orvosi antropológiában[24] is elfogadottá vált a placebohatás fogalmi keretbe helyezésére. A „teljes gyógyszerhatás" fogalmának fényében a placebohatás (vagy placeboválasz) a teljes gyógyító kontextusnak tulajdonítható biopszichológiai jelenség. Fontos tehát, hogy placebo nemcsak gyógyszer, hanem bármilyen gyógyító eljárás is lehet.[25]

Ebbe a teljes gyógyító kontextusba tartozik:

  • az orvos (kezelést adó személy),
  • a beteg,
  • a kezelés (pl. gyógyszer) és
  • a környezet (orvosi rendelő, kórterem stb.) tulajdonságai.

A placeboválasz kialakulását befolyásoló tényezőket mérő kutatásoknak ezen faktorokat kell vizsgálniuk.

A hatásmechanizmust magyarázó elméletek szerkesztés

Kondicionálás szerkesztés

A placebohatást magyarázó elméletek közül a kondicionálás elmélet az egyik legnagyobb hatású. E kondicionálásalapú[26] elmélet szerint – a pavlovi klasszikus kondicionálás alapján – egy kezelés (gyógyszeres vagy gyógyszer nélküli beavatkozás) aktív hatóanyagát feltétlen ingernek (US), a kezelés hatását pedig feltétlen válasznak (UR) tekinthetjük. A többszöri kezelések során az US olyan ingerekkel társul, mint pl. a gyógyszer színe, formája, a kezelést adó orvos (személye, személyiség-tulajdonságai stb.), vagy mint a kezelés körülményei (lásd A placeboválaszt befolyásoló tényezők részt). A feltétlen inger (US) a feltétlen válasz (UR) sorozatos, szisztematikus társításainak eredménye lesz az, hogy ezek az ingerek (US) maguk is képessé válnak az aktív hatóanyag által kiváltott válasz részleges kiváltására. Ezek alapján a placeboreakció feltételes válasz (CR), a placeboszer pedig feltételes inger (CS). Vagyis a placebohatás, miután így kondicionálódott, arra az információra adott válasz, hogy vannak bizonyos ingerek (kezdetben feltétlen ingerek), amelyek előrejelzik, illetve együtt járnak egy gyógyszer, kezelés (aktív szer) alkalmazásával.[27]

Elvárás elmélet szerkesztés

[2]

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Biológiai elméletek szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Placebo reszponder személyiség[28][29] szerkesztés

A placeboérzékenység az evolúció folyamán kialakult emberi képesség és legalább 11 gén hajlamosíthat a placeboérzékenységre.[30]

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ Gensini GF, Conti AA, Conti A (April 2005). "Past and present of what will please the lord: an updated history of the concept of placebo". Minerva Med 96 (2): 121–4
  2. ↑ a b Ross, M., Olson, J.M. (1981) An Expectancy-Attribution Model of the Effects of Placebos. Psychological Review, 88, 408-437.
  3. ↑ Köteles, F., Bárdos, Gy. (2008a) Placebo és személyiség - a primitívtől a megküzdőig. Pszichológia, 28, 268. o.
  4. ↑ Nocebo Phenomena in Medicine Their Relevance in Everyday Clinical Practice. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  5. ↑ a b c d Túry Ferenc. „Pszichoszomatikus zavarok áttekintése - Placebohatás” (PPT), Kiadó: Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet. [2009. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 7.)  
  6. ↑ a b Damien G Finniss, Ted J Kaptchuk, Franklin Miller, Fabrizio Benedetti (2010). „Placebo Effects: Biological, Clinical and Ethical Advances”. The Lancet 2010 (375(9715)), 686–95. o.  
  7. ↑ Ted J. Kaptchuk et al.: Placebos without Deception: A Randomized Controlled Trial in Irritable Bowel Syndrome
  8. ↑ a b Egészen váratlan dolog derült ki a placebóhatásról. HVG, 2018. június 3. [2018. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 10.)
  9. ↑ Shapiro AK (1968). „Semantics of the placebo”. Psychiatr Q. 42 (4), 653–95. o. DOI:10.1007/BF01564309. PMID 4891851.  
  10. ↑ Steve Silberman (2009). „Placebos Are Getting More Effective. Drugmakers Are Desperate to Know Why ?”. Wired.  
  11. ↑ (2009. október 9.) „A gyógyszer színétől gyógyulunk, nem a hatóanyagtól?”. HVG.  
  12. ↑ David H. Newman. Hippocrates' Shadow. Scribner, 134–159. o. (2008). ISBN 1-4165-5153-0 
  13. ↑ Bárdos György, Cziboly Ádám (2003). „Placebohatás: az elvárások gyógyító ereje”. Magyar Tudomány.  
  14. ↑ (2005. szeptember 15.) „A homeopátia nem több a placebónál”. HVG.  
  15. ↑ Kazai Anita, Medical Tribune (2009). „Placebo – II. rész”.  [halott link]
  16. ↑ Ariel, G., Saville, W. (1972) Anabolic steroids. The physiological effects of placebos. Medicine and Science in Sports, 4, 124-126.
  17. ↑ Beedie, C.J., Foad, A.J. (2009) The placebo effect in sports performance: a brief review. Sports Medicine (Auckland, N.Z.), 39, 313-329.
  18. ↑ Bérdi, M., Köteles, F., Gáspár, Z., Bárdos, G. (2010) Perceptual characteristics of sport nutritions and placebo effect on performance. Psychology & Health, 26, 156-157.
  19. ↑ Bérdi Márk (2011) Placebo-hatás a sportban. Doktori disszertáció
  20. ↑ Finomabb az olcsó bor, ha drágának hisszük (magyar nyelven). Magyar Nemzet. [2019. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  21. ↑ Why expensive wine appears to taste better: It's the price tag: When a bottle costs more, the reward center in the brain plays a trick on us (angol nyelven). ScienceDaily. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  22. ↑ The Placebo Effect (in marketing & pricing). Awario Blog. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  23. ↑ Claridge, G. (1970) Drugs and Human Behaviour. A Lane.
  24. ↑ Helman, C.G. (2003) Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Budapest
  25. ↑ Vickers, A.J., de Craen, A.J. (2000) Why use placebos in clinical trials? A narrative review of the methodological literature. Journal of Clinical Epidemiology, 53, 157-161.
  26. ↑ Például: Siegel, S. (2002) Explanatory mechanisms for placebo effects: Pavlovian conditioning. In Guess, H.A., Kleinman, A., Kusek, J.W., Engel, L.W. (Szerk.) The Science of the placebo. Toward an interdisciplinary research agenda. 133-157. BMJ Books, London
  27. ↑ Ader, R., Cohen, N. (1975) Behaviorally conditioned immunosuppression. Psychosomatic Medicine, 37, 333-340.
  28. ↑ Stewart-Williams, S. (2004) The placebo puzzle: putting together the pieces. Health Psychology: Official Journal of the Division of Health Psychology, American Psychological Association, 23, 198-206.
  29. ↑ Kaptchuk, T.J., Kelley, J.M., Deykin, A., Wayne, P.M., Lasagna, L.C., Epstein, I.O., Kirsch, I., Wechsler, M.E. (2008) Do „placebo responders” exist? Contemporary Clinical Trials, 29, 587- 595.
  30. ↑ Your own personal placebo: Genes reveal response to sugar pill http://www.newscientist.com/article/dn27331-your-own-personal-placebo-genes-reveal-response-to-sugar-pill.html

Külső hivatkozások szerkesztés

  Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Placebo&oldid=26673070”