Poljot–2

szovjet műholdtípus

A Poljot–2 (oroszul: Полёт–2, magyar jelentése: repülés) az első manőverezésre képes szovjet műholdtípus második példánya, melyet az 1960-as évek elején műholdelhárító rendszer elfogó vadászműholdjaihoz szolgáló rendszerek tesztjeihez készítettek.

Poljot–2
Ország Szovjetunió
GyártóNPO Masinosztrojenyija
Típustechnológiai kísérleti műhold
Rendeltetéselfogó vadászműholdak rendszereinek kipróbálása
Küldetés
Indítás dátuma1964. április 12.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér
HordozórakétaVosztok
Visszatérés dátuma1966 június
Tömeg1400 kg
Pályaelemek
Pályaalacsony Föld körüli pálya
Periódus91,9 perc (kezdeti)

COSPAR azonosító1964-019A
SCN00784
SablonWikidataSegítség

Küldetés szerkesztés

Az ellenséges műholdak elfogására szolgáló vadászműholdak, a későbbi ISZ típus rendszereinek (hajtómű, vezérlőrendszer) tesztelésére épített műhold. Annak érdekében, hogy megközelíthesse az elfogandó műholdat, hajtóművével képes volt pályája jelentős módosítására. A Vlagyimir Cselomej irányítása alatt álló Gépgyártási Tudományos Termelési Egyesülés (NPO Masinosztrojenyija) fejlesztette ki és építette meg. A műholdtípus első példányát Poljot–1 jelzéssel 1963 novemberében indították.

Speciális irányító- és vezérlőrendszerekkel, többször indítható hajtóművekkel szerelték fel pályamagasság- és pályasík-módosítás végrehajtására.

Jellemzői szerkesztés

1964. április 12-én Vosztok hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára.[1]

A műhold kezdeti pályája 91,9 perces, 59,86 fokos hajlásszögű elliptikus pálya, perigeuma 339 kilométer, apogeuma 592 kilométer volt.

Az orbitális egység többször módosított pályája 102 perces, 58,06 fokos hajlásszögű elliptikus pálya, perigeuma 343 kilométer, apogeuma 1437 kilométer volt. Fedélzetén tudományos műszereket, telemetriai rendszert és rádióadót is elhelyeztek. Tömege 1400 kg. 1966 júniusában lépett be a Föld légkörébe.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Eredetileg a Cselomej tervezte UR–200 rakétával tervezték a Poljot műholdak indítását. Az UR–200 fejlesztése azonban csúszott, ezért az indítások a Vosztok hordozórakétával történtek.

Források szerkesztés