Polner Ödön
Polner Ödön (Békéscsaba, 1865. március 15.[2] – Szeged, 1961. február 7.) közjogász, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1908, rendes: 1930, tiszteleti: 1945–1949.), Bókay János (1822–1884) orvos, egyetemi tanár unokaöccse.
| Polner Ödön | |
_Hungarian_jurist.jpg) | |
| Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből | |
| Született | Polner Ödön Zoltán János 1865. március 15.[1] Békéscsaba |
| Elhunyt | 1961. február 7. (95 évesen)[1] Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Stojanovits Erzsébet (h. 1898–1961) |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Polner Ödön témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kutatási területe: Közjog és politika.
Életpályája szerkesztés
Polner Lajos (1814–1879) szolgabíró, tiszti ügyész és Bókay Zsuzsanna (1831–1868)[3] gyermekeként született. Szüleit korán elvesztette. Tizennégy éves korától Pesten élt rokonainál. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol jogtudományi oklevelet szerzett, majd joggyakorlatot folytatott a Budapesti Törvényszéken. 1891-ben az Igazságügyi Minisztériumba került. A következő évben segédfogalmazó lett és ügyvédi vizsgát tett. 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen a magyar közjog magántanárává habilitálták Magyarország és Ausztria közjogi viszonya témakörben. Tíz évvel később kinevezték egyetemi rendkívüli tanárrá. Miniszteriális tevékenysége alatt több fontos törvényjavaslat és államközi szerződés előkészítésében vett részt.
1914-től a pozsonyi, 1923-tól a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára.[4] 1918–1919-ben a pozsonyi egyetem rektora volt. 1923-tól 1935-ig a Közjogi Tanszéket vezette. 1927/28-ban a szegedi egyetem prorektori, 1926/27-ben a Jogtudományi Kar prodékáni, 1928/29-ben dékáni tisztét töltötte be, 1929/30-ban ismét prodékán.
1931-ben nyílt alkalma tanulmányutat tenni Nyugat-Európában, Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Svájcban járt, feladata az egyetemi épületek tanulmányozása volt. 1935-ben nyugalomba vonult, mivel betöltötte a 70. életévét, de még több éven át megbízták a Diákvédő Iroda vezetésével. 1952-ben megszerezte az állam- és jogtudományok doktora tudományos fokozatot, de már 1949-től kiszorították a tudományos közéletből,[5] tiltó listára[6] került. Szegeden érte a halál, a Belvárosi temetőben nyugszik.[7]
Művei (válogatás) szerkesztés
- Magyarország és Ausztria közjogi viszonya… (Budapest, 1891)
- A végrehajtó hatalom a magyar alkotmányban (Budapest, 1894)
- A közös ügyek (Budapest, 1902)
- A pragmatica sanctio és a házi törvények (Budapest, 1902)
- Das Staatsrecht des Königreichs Ungarn und seiner Mitländer (Pozsony, 1917)
- Az új választójogi törvényjavaslat (Budapest, 1918)
- Állami létünk és a nemzeti királyság. (Szeged, 1929)
- La costituzione attuale dell’Ungheria (Róma, 1930) (olaszul)
- La constitution de la Hongrie (Milánó, 1933) (olaszul)
- A Mária Terézia-rend közjogi jellege (Budapest, 1934) REAL-EOD
- Az államélet néhány főbb kérdése (Budapest, 1935) REAL-EOD
- A királykérdés megoldása (Miskolc, 1937)
- Három magyar közjogász: Nagy Ernő, Ferdinandy Gejza, Réz Mihály. (Budapest, 1941)[8]
- Jelentések az 1937–38. tanévről : I. A diákjóléti és diákvédő iroda tizenötödik évi jelentése ; II. a Mensa Academica Publica hetedik évi tevékenysége.[9] Várkonyi Hildebrand Dezső társszerzővel. (Szeged, 1938.)
- Jelentések az 1938–39. tanévről : I. A diákjóléti és diákvédő iroda tizenhatodik évi jelentése ; II. a Mensa Academica Publica nyolcadik évi tevékenysége. Várkonyi Hildebrand Dezső társszerzővel. (Szeged, 1939.)
- Jelentések az 1939–40. tanévről : I. a diákjóléti és diákvédő iroda tizenhetedik évi jelentése ; II. a Mensa Academica Publica kilencedik évi tevékenysége ; III. a szegedi egyetemi diákotthon első évi jelentése. Várkonyi Hildebrand Dezső, Purjesz Béla társszerzőkkel. (Szeged, 1940.)
- A magyar Szent Korona felső részének kérdése (Kolozsvár, 1943)
Tudományos tisztségei szerkesztés
- MTA Jogtudományi Bizottsági tag (1929-)
- Acta Juridico-Politica, Szeged, társszerkesztő (1931–1935)
- Diákvédő Iroda vezető egyetemi tanára (1935–1938)
Családja szerkesztés
Felesége Stojanovits Erzsébet (1876–1966) volt, Terényi Lajos unokája és Terényi Lajos unokahúga, akit 1898. november 22-én Békéscsabán vett nőül.[10]
Gyermekei:
- Polner Ödön (1899–1979)
- Polner Zsuzsanna (1900–1983)
- Polner János (1902–1980)
- Polner István (1903–1967)
- Polner Judit (1916–2006)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12347.htm, Polner Ödön, 2017. október 9.
- ↑ Születési bejegyzése a békéscsabai evangélikus keresztelési akv. 161/1865. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
- ↑ Polner Lajosné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
- ↑ Mai fogalmakkal egyetemi tanára.
- ↑ Ezt jelzi, hogy akadémiai tiszteleti tagságától is megfosztották 1949-ben.
- ↑ TTT
- ↑ Szeged, Belvárosi temető, X-4-276 In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiban nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 17. p.
- ↑ Kiadó: MTA
- ↑ Függelék: a Mensa Academica Publica szervezeti szabályzata.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a békéscsabai polgári házassági akv. 306/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
Források szerkesztés
- Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Polner Ödön lásd 60. p.
További információk szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Buza László: Polner Ödön, a tudós. In Polner Ödön-emlékkönyv. I., Szeged, 1935
- Kiss Albert: Polner Ödön, a professzor. In Polner Ödön-emlékkönyv. II., Szeged, 1935
- Takács Imre: Polner Ödön és a közjogi dogmatizmus. Szeged, 1959
- Tudományos előadóülés Polner Ödön egyetemi tanárrá történt kinevezésének 85. évfordulóján : 2008. október 10. / szerk. Kiss Barnabás. Szeged, 2008
- Polner Ödön. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 27.)
