Pompás királylepke

Pompás királylepke
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett; ; IUCN3.1; (állandó populáció)
	Veszélyeztetett; ; IUCN3.1; (vándorló populáció)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Csoport:	Rhopalocera;
Öregcsalád:	Pillangószerűek (Papilionoidea);
Család:	Tarkalepkefélék (Nymphalidae);
Alcsalád:	Bűzpillefélék (Danainae);
Nemzetség:	Danaini;
Alnemzetség:	Danaina;
Nem:	Királylepke (Danaus); Kluk, 1780
Faj:	D. plexippus;
Tudományos név
	Danaus plexippus; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Papilio plexippus Linnaeus, 1758; Danaus archippus (Fabricius, 1793); Danaus menippe (Hübner, 1816); Anosia plexippus Dyar, 1903;
Elterjedés
	Az elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pompás királylepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pompás királylepke témájú médiaállományokat és Pompás királylepke témájú kategóriát.

A pompás királylepke (Danaus plexippus); egyéb nevei: nagy bűzlepke, amerikai királylepke, Danaida-lepke, a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába és a bűzpillefélék (Danainae) alcsaládjába tartozó legismertebb és legkülönlegesebb életmódú faj.

A Danaus lepkenem típusfaja.

Elterjedése, élőhelye szerkesztés

Év közben a Nagy-tavaktól északra, illetve délre: az Egyesült Államokban Minnesotától New York államig, Kanadában pedig Ontario államában él; a telet viszont Mexikó Michoacán államban, egy mindössze 155 km²-es területen tölti. A becslések szerint minden ősszel, illetve tavasszal körülbelül kétszázmillió lepke indul 3500–5000 km-es útjára, amin több generációval korábbi elődei repültek legutóbb, mivel a lepkék életciklusa mindössze néhány hónap. Az 1975-ben fölfedezett telelőhelyet Mexikó 1986-ban természetvédelmi területté, majd az UNESCO Ember és Bioszféra programjának nemzetközi koordinációs tanácsa 2006-ban bioszféra rezervátummá nyilvánította. 2008-ban pedig Mariposa Monarca Bioszféra-rezervátum néven a világörökség része lett.

A vándorló példányokat a nagy szelek olykor Nyugat-Európa partjaira is elsodorják, ott azonban nem nő selyemkóró, így a lepke nem tud megtelepedni – a Kanári-szigeteken azonban már tenyészik. Előfordul Délkelet-Ázsia és Ausztrália csendes-óceáni partvidékén is.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2022-ben kiadott listáján a súlyosan veszélyeztetett – vagyis a kihalás által fenyegetett – fajok kategóriájába sorolta.^[5]

Tulajdonságai szerkesztés

A királylepke élénk narancs alapon feketével erezett szárnyainak átlagos fesztávolsága 90–100 mm. Farka fekete-vörös mintás. A szárnyak a selyemkóró mérgétől kellemetlen szagúak, rossz ízűek és mérgezőek. Megjelenését még feltűnőbbé teszi a szárnyak szélén húzódó fekete pontsor. Az élénk mintázat potenciális ellenségeit figyelmezteti arra, hogy ez a lepke mérgező.

Petéi krémszínűek.

Életmódja szerkesztés

A pompás királylepke a nappali pillangók közé tartozik. Kiválóan repül; jellegzetes vándorlepke. Telelőhelyén az észak-amerikaihoz hasonló, hűvös, nedves az éghajlat. A hőmérséklet többnyire 4–11 °C, a fagyok ritkák (de olyankor nagy vámot szednek). A növényzetet is az északon megszokott fák uralják. A lepkék mindössze körülbelül ezerötszáz fán telelnek át, de azokon hatalmas tömegekben.

A petéből 3-4 nap alatt kel ki. A hernyók fejlődése 3-4 hét. A hernyók kizárólagos tápnövényei a selyemkóró nemzetség fajai.

Hernyója

A kifejlett lepke

Felhasználása szerkesztés

A pompás királylepke védett állat, de egyes biológusok tenyésztik és forgalmazzák. Főleg esküvőkre vásárolnak belőlük, hogy ott tömegesen szabadon engedjék őket, színpompássá téve ezzel a rendezvényt.