Wikipédia

Popper József

orvos (sebész, szemész, szülész)

Popper József (Miskolc, 1824. június 4. – Miskolc, 1894. szeptember 26.) orvos, kórházigazgató.

Popper József
Született1824. június 4.
Miskolc
Elhunyt1894. szeptember 26. (70 évesen)
Miskolc
Állampolgárságamagyar
HázastársaBródy Johanna
Gyermekeikét gyermek:
Károly, Zsigmond
Foglalkozása
  • orvos
  • sebész
  • szemész
  • szülész
  • kórházigazgató
Tisztségea Miskolci Közkórház igazgatója
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Miskolcon született, és iskoláit is itt végezte. Orvosi tanulmányait Bécsben teljesítette, ahol 1846-ben, 22 évesen végzett, és megszerezte a szemészeti és szülészeti szakvizsgáját. A sebészi oklevelet egy évvel később Pesten kapta meg. 1856-ban Miskolcon, a Tetemvár téren (ma Petőfi tér), a régi katonai kórházból (nosokomium) átalakított „kórodában” kezdett dolgozni igazgató főorvosként – évi 300 forintos fizetéssel. A gyógyításba díjazás nélkül Schnirch Emil is besegített.[1] Az egyetlen ápoló Jaruga Ferenc egykori megyei hajdú volt, évi 48 Ft fizetéssel. A körülmények azonban nem voltak megfelelők a gyógyításhoz és ápoláshoz, ezt 1857-ben Ferenc József is kifogásolta itteni látogatásakor. A kórház ezért 1858-ban a hajdani Fáy-kúriába, a mai Hősök tere nyugati oldalán álló földszintes, ám terjedelmes épületbe költözött, és nyilvános közkórházzá minősítették. Itt 16 szobában, 60 ágyon helyezték el a betegeket. Bár itt már több orvos és ápoló dolgozott, és jobbak voltak a körülmények is, a gyógyítás helyzete azonban – elsősorban a túlzsúfoltság miatt – ismét csak kifogásolható volt. Popper többször is cselekvésre szólította fel a megyei felettes szerveket: „Újból szíves tudomásukra hozom, hogy a közkórházban a betegellátás és a gyógyító munka emberhez méltatlan körülmények között történik. Zemplén, Sáros, Gömör-Kishont, Heves, Nógrád, Borsod vármegyék szegény emberei tolonganak ezerféle betegségükkel a kapunk előtt”.[2]

Az 1874-es tífuszjárvány idején a belügyminiszter kormánybiztossá nevezte ki Poppert, hogy Borsod, Gömör és Nógrád vármegyében szervezze meg a járvány megfékezését. Eredményes ténykedéséért megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. A járvány egyébként nem kímélte a kórházat sem, orvosok és ápolók haltak meg. Ráadásul nem sokkal később a pusztító 1878-as miskolci árvíz is megrongálta az épületet, ezért Popper doktor folyamatosan harcolt egy új közkórház felépítéséért. „Kérem az új kórház felépítésére vonatkozó ígéret foganatosítását” – írta beadványában. 1881-ben még az új kórház terveit is elkészítette, de az építkezést csak 16 évvel később hagyták jóvá, amit Popper József már nem élhetett meg.[3]

Rendszeresen beszámolt kiterjedt tudományos munkájáról. Az országban elsőként vezette be a szifilisz oltással való gyógyítását. Több hazai és külföldi szakmai-tudományos folyóiratban, kiadványban publikált (például az Orvosi Hetilapban, a Gyógyászatban, a Közegészségügyi és Törvényszéki Orvostanban) a legkülönbözőbb betegségekkel kapcsolatban (többek között a „bujakórról” (szifilisz), a méh és a petefészek bajairól, a szürkehályog-műtétről, a „pokolvarkórról” (lépfene), a koleráról, kóros daganatokról). Ezen kívül rendszeresen beszámolt a miskolci közkórház működéséről. Levelező tagja volt a budapesti királyi orvosegyletnek, 1875-től a borsodi orvos-gyógyszerész egylet elnöke volt. Borsod vármegye tiszteletbeli főorvosa, királyi törvényszéki orvos és az országos közegészségügyi tanács rendkívüli tagja volt. 1866-tól 1880-ig politikai és társadalmi jellegű cikkeket írt Pester Lloydba, a Borsod-Miskolczi Értesítő című lapban pedig utazási leveleket közölt. Könyvadománnyal segítette a miskolci iskolai oktatást. Elnöke volt a miskolci izraelita hitközségnek.

1849-ben nősült meg, Bródy Johannát vette feleségül. A házasságból két fiúgyermek született: Károly és Zsigmond.

1894-ben hunyt el. Sírja az avasi zsidó temetőben van, városi védelem alatt áll. Ballagi János a halála után így minősítette a munkásságát: „…amit el lehet róla mondani az csak jó … A gyakorlatban korszakalkotót, elméletben, tudományos szinten maradandót alkotott”.

Főbb munkái szerkesztés

 
Gyászjelentés
  • Utazási töredék I–II. Orvosi Hetilap, Pest, 1864
  • Nyílt levél (az Orvosi Hetilap tisztelt szerkesztőségéhez) a szemtükörreli vizsgálat tárgyában. Orvosi Hetilap, Pest, 1864
  • A bujakóri ragály kétféleségéről. Orvosi Hetilap, Pest, 1865
  • Emlékbeszéd Horvát József megyei fősebész felett. Miskolcz, 1875
  • A miskolczi nyilvános közkórház működése 1879., 1880. és 1881-ben. Miskolc, 1880–82. Három füzet
  • A miskolczi nyilvános közkórház XXVIII-ik évi jelentése. Gyógyászat, Államorvos, 6. szám, 1885
  • Évi jelentés a miskolczi nyilvános közkórház 1865. évi működése eredményéről. Pozsony, Kórházi Szemle, 1866
  • Bericht des … als Referent für Ausarbeitung eines israelitischen Gemeinde-Statutes. Pest, 1869

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Schnirch Emil 1854-ben került Miskolcra, és a tetemvári kórház létrehozását ő járta ki.
  2. ↑ 1881-ben Ferenc József ezt a kórházat is meglátogatta.
  3. ↑ Az új miskolci közkórház a Csabai kapuban épült fel 1900-ra.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Popper_József&oldid=25572899”