Poprádófalu
Poprádófalu (1899-ig Sztarina, szlovákul: Starina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
| Poprádófalu (Starina) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1352 |
| Polgármester | Štefan Solotruk |
| Irányítószám | 065 46 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | SL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 52 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 5 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 466 m |
| Terület | 9,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 19′ 32″, k. h. 20° 49′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 32″, k. h. 20° 49′ 40″ | |
| Poprádófalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Poprádófalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Ólublótól 19 km-re északkeletre, a lengyel határ és a Poprád mellett fekszik.
Története szerkesztés
1352-ben „Stara” néven a palocsai uradalom részeként említik először, a 15. század végére azonban elnéptelenedett. A 16. században a soltészjog alapján ruszinokkal telepítették be. A Horvátok palocsai uradalmához tartozott. A kis falvak közé számított, 1600-ban mindössze 12 háza volt. A 17. században a Berzeviczy és a Semsey család birtokában állt. 1787-ben 34 háza volt 227 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTARINA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság, lakosai többfélék, fekszik Palocsához közel, mellynek filiája; határja sovány, legelője, fája elég van.”[2]
1828-ban 53 ház volt a faluban 394 lakossal. A 19. században a Salamon család tulajdonában állt, lakói főként földműveléssel, szövéssel foglalkoztak. A falunak kiterjedt kertjei voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztarina, orosz falu, Sáros vmegyében, a Poprád mellett Galliczia’ szélén: 10 r., 403 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. F. u. b. Palocsay-Horváth. Ut. p. Bártfa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
A második világháború alatt lakói közül sokan részt vettek a németek elleni partizánharcokban. A 2022-es önkormányzati választásokon egy volt a 6 faluból az országban, ahol senki sem indult a polgármesteri székért.[4] Ugyanez megismétlődött a 2023-as pótválasztásokon is.[5]
Népessége szerkesztés
1910-ben 392, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 86 lakosából 75 szlovák és 11 ruszin volt.
2011-ben 47 lakosából 33 szlovák és 13 ruszin volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Mihály arkangyalnak szentelt görögkatolikus temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ta3.com; zmos.sk
- ↑ dennikn.sk
