Wikipédia

Porga

horvát fejedelem

A Porga (ógörögül: Ποργά) vagy Porin (ógörögül: Πορίνου) a horvátok első ismert fejedelme, aki Hérakleiosz bizánci császár uralkodásának idejében keresztelkedett meg. Nevét VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár De administrando imperio című művéből ismerjük. Ő volt a fejedelem a horvátok megkeresztelkedése idején.

Porga
horvátok fejedelme
Uralkodási ideje
7. század első fele –
Utódjaismeretlen
Elődjenincs
Sablon • Wikidata • Segítség

VII. Konstantin leírása szerkesztés

VII. Konstantin (913-959) fent említett műve szerint a Porga Hérakleiosz császár (610-641) uralkodása alatt keresztelkedett meg. A 30. fejezet 2.10-ben ez áll: „Attól kezdve függetlenek és önállóak maradtak, és szent keresztséget kértek Rómától, mely püspököket küldött, hogy megkereszteljék őket Πορίνου (Porinou) arkhónjuk idejében.[1] A 31. fejezet 1.4-ben ezt mondja: „Ugyanezeknek a horvátoknak Ποργα (Porga) apja volt akkori arkhónjuk”,[2] az 1.5-ben pedig „Hérakleiosz császár papokat kért és hozatott Rómából, és egy érseket és püspököt, valamint presbitereket és diakónusokat, és megkeresztelték a horvátokat. Akkoriban ezeknek a horvátoknak Porga volt az arkhónjuk.”[3]

A keresztség azonban csekély hatással volt, mivel a fehér horvátok végül újra megkeresztelkedtek, ezúttal Rómában, miután 677-ben legyőzték az avarokat, és lerázva a frank fennhatóságot Dalmácia tartományban telepedtek le .[4] A honfoglalást öt testvér vezette: Kloukas (Κλουκας), Lobelos (Λόβελος), Kosentzis (Κοσέντζης), Mouchlo (Μουχλώ), Chrobatos (Χρωβάτος), és két nővér, Touga (Τουγά) és Bouga (Βουγά).[5]

Történelmi viták szerkesztés

A korai történészek, mint az angol Henry Hoyle Howorth, úgy gondolták, hogy Porga a Fehér-Horvátországot elhagyó öt fehér horvát testvér egyikének a fia. Azt is megállapították, hogy a név valószínűleg nem szláv eredetű.[6] Pavel Jozef Šafárik szlovák történész a Purgas névhez hasonlította a nevet, amely egy 1229-ben említett mordvin vezér neve volt. Howorth úgy vélte, hogy a horvátok „idegen, talán avar származású fejedelmeknek” voltak alárendelve.[6] Franjo Rački horvát történész úgy vélte, hogy a Porga a Borko szláv név idegen átírása lehetett.[7][8] Vladimir Mažuranić azon az állásponton volt, hogy ez egy valódi személynév, amelyet a középkori Horvát Királyságban legalább a 12. századtól, valamint a Bánságban és a Boszniai Királyságban a 13. századtól „Porug” alakban használtak.[9]

A közelmúltban Tibor Živković szerb történész azzal érvelt, hogy a név az iráni pouru-gâo kifejezésből származik, amelyet "marhákban gazdagnak" fordítottak.[10] Ante Milošević horvát történész és régész új tézist vetett fel, miszerint a De administrando imperio 30. és 31. fejezetében szereplő névbeli eltérések a néphagyomány eltéréseiből fakadnak. Milošević szerint a 30. fejezet a longobárdok hagyományára emlékeztet, akiknek első legendás uralkodói (Godin, Peron és Klafon) nem valódi történelmi személyek voltak, hanem a skandináv Odinnal és a balto-szláv Perunnal egyenértékű istenségek. A 30. fejezetben Porin - akárcsak longobárd Peron, bár valószínűleg Porgának szánták - nem uralkodói név volt, hanem a szláv Perun istenséget jelölte.[11][12] Ezért a Porin és Porga Perun istenség két különböző változata volt, és nem egy vagy két különálló történelmi uralkodó neve. [13] A tézist később Denis J. Alimov támogatta, aki megjegyezte, hogy a 13. századi mordvin főnök, Purgas neve Purginnak, a mennydörgés istenség nevéből ered, a 10. századi Kijevi Ruszban pedig Perun lett az uralkodóhoz kötődő legfőbb istenség.[13]

Živković rámutatott, hogy Porga nem lehet Borna (810–821) vagy Branimir (879–892), akikkel a tudósok régebbi generációja próbálta azonosítani[14] A személynevek változása, amely az irániból (vagy más eredetű nyelvből) szlávra váltott, egyszerűen nem történhetett meg néhány generáció alatt.[15] Így fehér horvátok honfoglalásának idejét a 7. századra és nem a 9. századra teszik.[15] Az időrend ismeretének hiányában a 19. századi tudós, Henry Hoyle Howorth úgy vélte, hogy Porga a 30. fejezetben említett azon öt testvér egyikének a fia, akik elhagyták Fehér-Horvátországot. Ezen a feltételezésen továbbmenve Ivo Omrčanin horvát történész úgy vélte, hogy Porga kb. 660 és 680 között, míg apja kb. 635 és 660 között élt.[16] Živković szerb történész ezért megjegyezte, hogy mivel a horvátok érkezésének legkorábbi időpontja kb. 630,[17] a keresztelésnek 638 előtt kellett történnie, amíg Hérakleiosz még jó viszonyban volt a pápával. Ez azonban azt jelentené, hogy a horvátok két arkhónnal rendelkeztek Hérakleiosz idején, és hat-hét évig uralkodtak volna, ami nem valószínű.[17] Živković a De Administrando Imperio alapján úgy véli, hogy a horvátok megkeresztelkedése II. Konsztanszhoz (641–668) köthető, mint az az esemény, amely megkülönbözteti Porga atyját (I. Heraclius) Porgától (Hérakleiosz Konstantin).[18]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Živković 140. o.
  2. ↑ Živković 54. o.
  3. ↑ Živković 56. o.
  4. ↑ Živković 49-50. o.
  5. ↑ Živković 113-114. o.
  6. ↑ a b RAI 331. o.
  7. ↑ Rački 291. o.
  8. ↑ Živković 114-115. o.
  9. ↑ Mazuranić  89, 253, 942, 1007, 1010, 1029, 1197, 1619. o.
  10. ↑ Živković 54. o.
  11. ↑ Milošević
  12. ↑ Brešan
  13. ↑ a b Budak 95. o.
  14. ↑ Živković 54, 142-143. o.
  15. ↑ a b Živković 55. o.
  16. ↑ Omrčanin
  17. ↑ a b Živković 59. o
  18. ↑ Živković 60-61. o

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Rudolf Horvat, Povijest Hrvatske I. (od najstarijeg doba do g. 1657.), Zagreb 1924.
  • Nada Klaić, Povijest Hrvata u ranom srednjem vijeku, Zagreb 1975.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Porga&oldid=27040491”