Prücsök
A Prücsök tréfás mese címe, illetve a mese hősének neve. A mese az Aarne-Thompson katalógusban az 1641-es számot kapta.
A mese cselekménye szerkesztés
A szegény varga, Prücsök Miska és szomszédja, a csizmadia szövetkeznek, hogy lopnak és jövendölnek: a csizmadia ellopja a falu egyik gazdájának két lovát és egy másik gazda hat ökrét, a varga visszajövendöli jó fizetségért. Így keveredik mindentudó hírébe. Elveszik a grófkisasszony (királyné) gyűrűje, hívják a vargát, derítse ki, hol van. Prücsök Miska három nap haladékot kér, de ezalatt sem tud semmit kisütni. Kínjában megszámlálja az ebéden a fogásokat. A gróf három embere, akik a fogásokat hozzák be, azt hiszik, őket számolják meg, és bevallják Prücsöknek a lopást. Prücsök a gyűrűt megkapja és lenyeleti a legnagyobb pulykakakassal. Másnap, mikor a pulykát levágják és a gyűrű előkerül, Prücsök nagy jutalomban részesül. Hazafelé menet a gróf egyik embere gyanakszik, hogy a varga mégsem mindentudó. Egy prücsköt vesz a markába, s felszólítja a vargát, mondja meg, mi van benne. A varga kínjában a füle tövét vakarássza s megszólal: „No szegény Prücsök, most vagy szorultságban!” Mindentudó hírneve megszilárdul.
Eredete szerkesztés
A mese egyes változatain a samanizmus egyes vonásai érződnek. A legkorábbi ismert változat az i. sz. 1.–2. századból származó indiai szöveg, melyet tartalmaz a Kathâsaritsâgara is (10. sz.). Magyar nyelvterületre Nyugatról került, a középkori példatárakra támaszkodó olasz-francia szövegekből, ezekben hívják a hőst Prücsöknek. Moldvai, román és orosz változatok a török mintához állnak közel, amely pedig közvetlenebbül kapcsolódik az indiaihoz.
Magyar feldolgozásai szerkesztés
Összesen 21 változat ismert. Kónyi János szövege és annak folklorizálódott változatai Merényi László feljegyzésében és Benedek Elek feldolgozásában 8 változatban maradt fenn. Négy változat Arany László „Dongó és Mohácsi” c. meséjének a származéka, 1 pedig a Grimm gyűjtemény „Doktor Mindentudó”-jának a magyar fordítása - utánmesélése. A maradék nyolc szöveg arra enged következtetni, hogy magyar nyelvterületen a szöveg szájhagyomány útján is terjedt. Az indiai változathoz legközelebb a Kúnos Ignác által közzétett török szöveg áll.