Privas
Privas Franciaország egyik városa, Rhône-Alpes régióban. Ardèche megye székhelye.
| Privas | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Régió | Rhône-Alpes | ||
| Megye | Ardèche (megye) | ||
| Kerület | Privas | ||
| Kanton | Privas | ||
| Településtársulás | Communauté de communes Privas Rhône et Vallées | ||
| Polgármester | Michel Valla (2014–2020) | ||
| INSEE-kód | 07186 | ||
| Irányítószám | 07000 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8541 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 688 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 300 m | ||
| Terület | 12,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 44′ 06″, k. h. 4° 35′ 57″Koordináták: é. sz. 44° 44′ 06″, k. h. 4° 35′ 57″ | |||
| Privas weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Privas témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Történelme szerkesztés
Privas területén a Meroving‑dinasztia idejében egy kisebb erődítmény állt, amellé egy apró település költözött. A 10. századtól a toulouse-i herceg vált a terület tulajdonosává, ám hamar átengedte a birtokot Valence grófjának, Poitiers urának, aki városfallal vette körbe a települést, amely ekkor már két negyedből (Bize és Clastre) állt.
1281-ben Aymar de Poitiers a városnak vásártartási, bíráskodási és katonai jogokat adományozott így megindítva a város gyarapodását, amely két új városrész kialakulásában mutatkozott meg.
A 15. századra a településen kisebb kézművesipar is kialakult, takácsok, molnárok jelentek meg a városban, azonban a lakosság nagy része továbbra is nagyban kötődött a mezőgazdasághoz.
1534-ben Jacques Vallier privas-i pap kezdte el hirdetni a protestáns eszméket a településen, amely hamar átállt az új hitre. A vallásháborúk során sokszor a katolikus kereszttűzben lévő település a hugenották és a kálvinisták legjelentősebb központjává vált. Az 1598-as nantes-i ediktum rövid időre vallásszabadságot biztosít lehetővé téve a város gyors ütemű fejlődését.
1612-ben protestáns zsinat helyszíne volt a város, ahol a reformegyházak összefogtak a katolikus egyház elleni harcban. 1620-ban a nagyrészt protestáns lakosság fellázadt, amikor Jacques de Chambaud, a hugenották vezérének özvegye, a Privas bárója cím örököse katolikushoz ment feleségül. A felkelést a király segítségével verték le, és lerombolták a protestánsok által épített erődítményeket, amelyeket azonban a lakosság által megválasztott új báró hamar visszaépíttetett. Végül, 1629-ben a király 20 000 fős hadsereggel rontott a városnak, amelyet mintegy 1600 katona védett, és két hetes ostrom után bevette azt, majd földig romboltatta.
Privas újratelepülése 1637 környékén kezdődött csak meg, ám már jóval szerényebb települést fejlődött a korábbi központ helyén. A 18. században nagyban növekedett a város gazdasága, bekapcsolódott a Rhône menti kereskedelembe. Az 1789-es forradalom alapvetően kevés pusztítást okozott Privas-ban.
A 19. század elején több vasércbányát létesítettek a környéken, ami nagyban elősegítette a vasút gyors megjelenését az 1860-as években. Mindazonáltal nem jellemezte komolyabb fejlődés a települést sem a 19., sem a 20. század során.
Népesség szerkesztés
| Lakosok száma | 10 080 | 10 345 | 10 080 | 8624 | 8352 | 8321 | 8716 | 8363 | 8465 | 8541 |
| 1968 | 1982 | 1990 | 2006 | 2011 | 2015 | 2016 | 2018 | 2019 | 2021 |
Nevezetességei szerkesztés
- XIII. Lajos-híd
- Montoulon
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Populations légales 2021
