Promajna
Promajna falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Baška Vodához tartozik.
Promajna | |
![]() | |
Promajna látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Baška Voda |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 21323 |
Körzethívószám | (+385) 21 |
Népesség | |
Teljes népesség | 378 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 7 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Promajna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésSplittől légvonalban 47, közúton 60 km-re délkeletre, Makarskától 8 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Közép-Dalmáciában, a Biokovo-hegység lábánál, az Adria-parti főút alatt a tengerparton található.
Története
szerkesztésA régészeti leletek (cseréptöredékek, amforák, pénzérmék) tanúsága szerint itt már az i. e. 2. században is éltek emberek. Az első ismert itt élt nép az illírek egyik törzse a dalmaták voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. A rómaiak hosszú ideig tartó harcok után csak az 1. században hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után békésebb idők következtek. A mai horvátok ősei a 7. században az avar hódítás után érkeztek ide. Ebből az időszakból származik a makarskai riviéra egyik legjelentősebb régészeti lelete egy gazdag mellékletekkel rendelkező sír, melynek leletei között aranyékszerek, gyöngyökkel díszített nyaklánc, karkötő és gyűrű került elő. Az itt talált, bevésett kereszttel díszített 6. – 7. századi cippus (határkő) egyike a legrégibb keresztény szimbólumoknak ebben a térségben.
A mai település első említése csak 1674-ben történt. Nevét a feltételezések szerint az innen mindig látványos napfelkeltéről (promaljanje Sunca) kapta. Lakói egykor főként a halászatból éltek. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1880-ban 47, 1910-ben 101 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Baška Voda község 1993-ban alakult meg, addig Promajna is Makarska községhez tartozott. 2011-ben a településnek 357 lakosa volt, akik a turizmusból élnek.
Lakosság
szerkesztésLakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 47 | 46 | 68 | 101 | 0 | 93 | 97 | 124 | 126 | 176 | 185 | 231 | 456 | 357 |
(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Baška Vodához számították.)
Nevezetességei
szerkesztés- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2000-ben épült. A bejárat bal oldalán a belső oldalon emléktábla található, mely szerint az Úr megtestesülésének nagy jubileumán a patrónusok nagylelkű támogatásával építették Ante Kuzmanić építész tervei szerint Milan és Niko Čale mesterek. A horvát államiság ünnepén május 30-án szentelte fel Ante Jurić érsek, Stjepan Poljak segédpüspök és Berislav Nikić plébános. A templom az apszissal együtt 30 méter hosszú és 15 méter széles. A 29 méter magas harangtorony a homlokzat jobb oldalán áll. A hajó két oldalán különleges talapzaton állnak Szent Antal és Szent József szobrai. A keresztút Marica Vuković belovári festőművésznő munkája. Az oltár menzája kőből készült és kettős talapzaton áll.
- A promajnai hívek 1976-ban vásárolták azt a házat, melyet kápolnává alakítottak át, miután a bast-baška vodai plébánián belül Promajna, Bratuš és Krvavica önálló káplánság lett. Az új templom megépítése után ennek a kápolnának a szerepét vette át.
Gazdaság
szerkesztésA lakosság megélhetését kezdetben a halászat adta. A turizmus kezdetei a közeli gyermekszanatórium felépítéséhez kapcsolódnak, ahol légzőszervi betegségben szenvedőket gyógyítottak. A következő évtizedekben egyre több magánház épült a településen jó minőségű szobákkal, apartmanokkal és a településen ma már magas színvonalú szállodai elhelyezésre is van lehetőség. A turistaforgalmat turisztikai iroda, postahivatal, üzletek, pénzváltóhelyek szolgálják. A helyi vendéglátó egységek a dalmáciai és a nemzetközi konyha különlegességeivel szolgálnak. A 21. század elején Promajna megkapta a legrendezettebb üdülőhelyeknek kijáró „Kék virág” kitüntetést.
Galéria
szerkesztés-
Promajna központjának látképe
-
A promajnai tengerparti sétány
-
A kikötő látképe
-
Látkép a mólóval
-
Látkép a Biokovo-hegységgel
-
Promajnai üdülőházak
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
szerkesztés- Baška Voda község weboldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
szerkesztés- Útikalauz (magyarul)
- Turistainformációk (magyarul)
- Turistainformációk (magyarul)